Friedrich Nietzsche

Az érzékiség gyakran elsieti a szerelem növesztését, úgyhogy a gyökér gyenge marad, s könnyen kitéphető.

Az emberekkel való közlekedés elrontja a jellemet, különösen, ha valakinek nincs.

Téged gyûlöllek leginkább, mivelhogy vonzol, de nem vagy elég erős, hogy egészen magadhoz ragadj.

Ha magasra törtök, járjatok a magatok lábán! Ne vitessétek magatokat föl, ne üljetek idegen vállakra és fejekre!

A meggyőződések veszélyesebb ellenségei az igazságnak, mint a hazugságok.

Minden felnőttben egy játszani vágyó gyermek rejtőzik.

Álmélkodik önmagán is (az ember), hogy nem tudja a feledést megtanulni, s mindegyre a múlton csügg: bármily messzire, bármily sebesen fusson is, a lánc vele fut.

Az igazság nem akkor talál legritkábban képviselőkre, mikor veszedelmes, hanem mikor unalmas kimondani.

A mûvészet azért van, hogy ne pusztuljunk bele az igazságba.

Az idealista javíthatatlan. Ha kipenderítik a mennyországból, eszményt kovácsol a poklából.

Zene nélkül tévedés volna az élet.

A férfi és a nő egyaránt mást és mást ért a szerelem fogalmán - és mindkét nemnél a szerelem föltételei közé tartozik, hogy az egyik nem a másiktól nem ugyanazt az érzést várja, a szerelemnek nem ugyanazt a "fogalmát".

A birtoklás vágya (...) a szerelemben érhető tetten leginkább: a szerelmes ember szerelme tárgyának kizárólagos birtoklására törekszik, lelke fölött éppen olyan föltétlen hatalomra vágyik, mint a teste fölött, azt kívánja, hogy szerelmének tárgya csak őt szeresse, a leghatalmasabbként és legkívánatosabbként akar lakni és uralkodni a másik lelkében.

A szilárd hírnév valaha rendkívül hasznos volt: és mindenütt, ahol a társadalmon ma a csordaösztön uralkodik, még most is hasznos, sőt a legcélszerûbb, ha mindenki változatlannak mutatja jellemét és foglalatosságát - még akkor is, ha távolról sem ez az igazság.

Csak kevesen hisznek teljesen önmagukban; - és e kevesek közül egyesek belülről kapják e hitet, afféle szükséges vakságként vagy szellemük részleges elsötétüléseként - (mit látnának, ha önmaguk mélyére tudnának pillantani!), míg másoknak e hitre szert kell tenniük: mindaz, ami jót, bátrat, derék dolgot csak mûvelnek, először érvként szolgál a bennük lakozó szkeptikus ellen: őt kell legyőzni, meggyőzni és ehhez szinte egy zsenire van szükség. Õk az önmagukkal elégedetlen, nagy emberek.

A sors azzal tüntet ki bennünket legjobban, ha megengedi, hogy egy ideig ellenségeink oldalán harcoljunk.

Minden sorsdöntő dolog a "csakazértis"-ből jön létre.

Az emberek a fényre törnek, de nem azért, hogy jobban lássanak, hanem hogy hatásosabban tündökölhessenek.

A szeretetben mindig van valamennyi őrület. De az őrületben is mindig van valamennyi ész.

Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem, hogy többé nem hiszek neked.