Herbert George Wells

Minden rendes ember örömmel veszi tudomásul, ha embertársai érdeklődésének középpontjába kerül, és ha az ember méghozzá fiatal, és van benne némi szellemesség és öntudat, s ha embertársai három fiatal, lángoló és elég csinos fiatal hölgy, akik vetélkednek azért a megtiszteltetésért, hogy mellette mehessenek, akkor ez mindenesetre megindokol némi belső elégtételt.

Minden logikát megcsúfoló következménye az embert ért csalódásnak az, hogy ilyenkor azonnal egy újabb csalódáshoz menekülünk. De hát az ember már így van megszerkesztve.

Egy gyönge, makacs ember, aki lehetetlen helyeken akar átcipelni lehetetlen terheket - ebben a szimbólumban Mr. Polly ráismerhetett önmagára és az emberiség minden bajára.

Az amerikaiak mindig valahogy nyugodtan sietnek, és nagyon határozott és módszeres emberek, sokkal inkább, mint bármely angol, akit ismer.

Vannak események, amelyek élesen különválnak a történések általános folyamatától, és úgy látszik, mintha a természeti fejlődés részét alkotnák.

A kirakatrendezés mûvészete még gyerekcipőben jár, öregem - kimondottan gyerekcipőben. Az egész csupa egyensúly és merevség, mint valami vacak egyiptomi festmény. Semmi életöröm, kimondottan semmi életöröm! Konvencionális az egész. Egy kirakatnak meg kell fognia az embereket, nyakon kell ragadnia őket, mikor elmennek előtte. Hiszen ez az egyetlen célja. Nyakon ragadni!

Az ember számára nincs pihenés, és nincs vég, folytatnia kell hódítást hódítás után. És amikor meghódította az ûr minden mélységét, és az idő összes rejtélyét, akkor is csak a kezdetnél tart majd.

Az egész világ egy nagy zavar, és te azt hiszed, hogy nem az. Senki nem tudja, hol vagyunk, mivel az igazság az, hogy nem vagyunk sehol.

A szerelem ritka klenódium; féltékenyen rejtekhelyre zárod és őrzöd; jól teszed: támadás, erőszak, gyûlölet szállja meg az utcákat és hajtja a világot.

A levegőben nincsenek utcák, nincsenek csatornák, és az ellenfélről sehol sem lehet kijelenteni, hogy "Ha el akar jutni a fővárosomig, akkor itt kell elhaladnia." A levegőben minden irány mindenhová vezet.

Ostobának kell lennie annak a férfinak, aki nem veszi észre, ha egy nő boldog a közelében.

A múlt a kezdet kezdete; minden, ami van és volt, csak a hajnali szürkület.

Mi az ördögöt kezdene magával az ember, ha valami nem állna mindig az útjába?

Az anya, aki gyermekeiben ki tudja fejleszteni java tulajdonságaikat, a legfontosabb személyiség az államban.