Jane Austen

A szép arcszín még jelentéktelen vonásokat is megszépít.

Ha utazik az ember, nem mászhat, mint a tetû; kénytelen gyorsabban haladni, mint ahogy tervezte, s az öröm, hogy az ember hamarabb odaér barátaihoz, mielőtt még lesni kezdik az utat, sokkal többet ér, mint az a kis fáradság, amivel mindez együtt jár.

A véletlen hozza-e így, vagy a szerencse: ha házasságról van szó, mindenesetre gyakran megesik, hogy a jelentéktelenebb nagyobb sikert ér el, mint a kiválóbb.

Igazságtalanság ítélni valakinek a viselkedéséről, ha a helyzetét nem ismerjük jól. Aki még nem él valamely család körében, nem mondhatja meg, milyen problémákkal küzdhet annak a családnak egyik-másik tagja.

Ha egy kis társaságot jól megválogattak, talán nem is képzelhető kellemesebb.

Sok férfi - különösen a nőtlenek - szinte szenvedélyesen szeretnek másoknál vacsorázni - egy-egy vacsorameghívás olyan előkelő helyet foglal el örömeik, elfoglaltságuk, kiváltságaik, sőt úgyszólván kötelességeik között, hogy minden eltörpül mellette.

Ha az egészségről van szó, mással nem szabad törődni; ha egyszer utazni kell, negyven mérföld vagy száz szinte egyre megy.

Vannak emberek, akikért kár a kisujjunkat is megmozdítanunk; ha látják, hogy segíteni akarunk rajtuk, maguk semmit sem tesznek.

A házasság nem olyan állapot, amibe csak úgy kétes érzelmekkel, fél szívvel be lehet lépni.

Az beszél többet, aki kevesebbet érez.

Mit nem tesz nyolc esztendő? Események, változások, elidegenedés, eltávolodás - minden belefér, a múlt pedig feledésbe merül; így természetes, nyilván így is van.

Férjek és feleségek általában megérzik, ha minden ellenvetés hiábavaló.

A megnyerő modor gyakran fokozza a szép arcvonások hatását, de a csúnyán bizony mit sem változtat.