Jordan Ellenberg

A bizonyítékok felhasználásának szabályai megtiltják, hogy az esküdtek meghallgassanak nem megfelelően felvett tanúvallomásokat, még ha azokból világosabban lehetne is látni, bûnös-e a vádlott vagy ártatlan. A bíróság nem az igazság kiderítésére való, hanem igazságszolgáltatásra. Vannak szabályaink, azokat be kell tartani, és ha azt mondjuk, hogy a vádlott bûnös, akkor azzal - ha gondosan válogatjuk meg a szavainkat - nem azt mondjuk, hogy elkövette mindazt, amivel vádolták, hanem azt, hogy annak rendje s módja szerint, szabályosan elítélték. Legyenek bármilyenek a szabályok, némelyik bûnöst szabadon fogjuk engedni, az ártatlanok némelyikét pedig börtönbe fogjuk zárni. És minél kevésbé engedsz szabadon bûnösöket, annál valószínûbb, hogy fogságba vetsz ártatlanokat. Megpróbáljuk tehát úgy meghatározni a szabályokat, hogy a társadalom úgy vélhesse, megtaláltuk a legjobb kompromisszumot.

A statisztikailag szignifikáns eredmény afféle nyom (...): olyan helyet mutat, ahová érdemes kutatói energiát fordítani. A szignifikanciateszt a nyomozó, nem a bíró.

Ha egy eredmény új és fontos, akkor más kutatóknak más laboratóriumokban ki kell tudniuk próbálni, és újratesztelni a jelenséget és változatait, és ki kell deríteniük, hogy az eredmény csak egyszeri, véletlen szerencse volt (...). Ezt nevezik a kutatók replikációnak: ha egy hatás többszöri próbálkozással sem replikálható, akkor a tudomány bocsánatkérések közepette meghátrál. A replikációs folyamat a tudomány immunrendszerének mondható: elárasztja az újonnan bevezetett alanyokat, és kiöli közülük azokat, amelyek nem tartoznak a tudományhoz.

Rémisztő látni, hogy olyan világban élsz, amelyben a Google és a Facebook (...) is többet tud rólad, mint a tulajdon szüleid.

A tudományos bizonyítékot nem lehet, vagy legalábbis nem szabad csupán gépiesen kezelni, előzetes gondolatainknak és hitünknek is részt kell kapniuk a megítélésben.

Légy óvatos az általad tekintetbe vett elméletek világegyetemével! Ahogyan a másodfokú egyenletnek is lehet több megoldása, születhet éppen több elmélet is ugyanannak a megfigyelésnek a magyarázatára, és ha nem veszed figyelembe az összeset, akkor a következtetéseid nagyon félrevezethetnek.

A matematika tele van ma már nyilvánvalónak látszó dolgokkal - hogy negatív számokat össze lehet adni és ki is lehet vonni egymásból, hogy a sík pontjait hasznos lehet számpárokkal leírni, hogy bizonytalan események valószínûsége matematikailag leírható és kezelhető - de ezek egyáltalán nem nyilvánvaló dolgok. Ha azok volnának, akkor nem csak olyan sok idő elteltével bukkantak volna fel az emberi gondolkodás történetében.

Érzelmileg szélsőséges pillanatokban nincs semmi, ami egy matematikai problémánál jobban csillapítaná a lélek többi részének háborgását. A matematika, akárcsak a meditáció, közvetlen kapcsolatba hoz a világegyetemmel; náladnál nagyobb, már megvolt előtted is, és meglesz utánad is.

Ha a szerencsejáték izgalmas, akkor rosszul csinálod.

A világgazdaság az egymásra utaltság mostani korszakában csak egy roskatag faház, rozsdás szegektől és drótoktól összetartva. Ha az egyik része hirtelen beomlik, akkor jó eséllyel magával ránthatja az egész kalyibát.

Ha buksz egymilliót, az a te bajod, de ha buksz 5 milliárdot, az már a kormány baja.