Juhász Magda

De jó lenne jónak lenni, a nagy Istent megkeresni, a lábához kuporodni, és az Igét befogadni.

De jó lenne jónak lenni, csak a szépet észrevenni, nem félni, és nem remegni, mindig, mindig csak szeretni.

De jó lenne jónak lenni, mindig, mindig csak szeretni, lelkem szállna, mint a lepke, olyan könnyû, lenge lenne.

Kiszakadt egy felhő, hullik már a hó. Jégcsap tûvel varrja a jó Télapó. Akárhogy is varrja, csak nagyobb lesz rajta az a szakadás, meg is unja egykettőre a foltozgatást.

A faluban volt nagy öröm, mert a nyuszi boldogan kínálta a piros tojást: - Gyertek, hisz` ma húsvét van!

Édesanyám, édesanyám, olyan jó, hogy figyelsz reám, olyan jó, hogy itt vagy velem, olyan jó, hogy fogod kezem.

Mondd azt, hogy szeretsz, mondd újra és újra, kiáltsd hangosan, és súgd hozzám bújva. Mondd azt, hogy szeretsz, jó lenne hallani akkor majd én is meg tudom vallani.

Mért oly távol, mért oly messze? Hisz veled mindig ünnep lenne. Ágrólszakadt kis madárka vagyok nélküled. Én árva!

Mondják, csak szeretni jó, de óh! A szomszédnál szebb virág virít. Mit ér az élet, a bús világ, ha másnak juttatja kincseit? Az élet ezért lesz nyûg, teher, mert kapzsi vagy, ember, és irigy!

Mit akarok, mire vágyom? Elmondom, ha megtalálom rá a szavam. De most nincsen, csak ott belül sajog minden.

Édesanyám, édesanyám, olyan sokszor elmondanám. El is mondom, meg nem unom, reggel, este mindig fújom.

Tőled most csak annyit kérek: Hadd locsoljalak meg téged! Ha puszit adsz, azt se bánom, de a piros tojást várom.

Csicsíja babája, elringatlak szépen, aludj el, aludj el nagymama ölében.

Ha minden bánatom elmondanám néktek, tudom, akkor azon mind csak nevetnétek. Így hát nem is mondom, nem látjátok rajtam, hiszen csak mosolygok, akármilyen baj van. Csak azt, aki szeret, azt az egyet bántja, mert a mosoly mögött könnyemet is látja.

A január kurjant nagyot, öregapám, itt is vagyok! Átveszem a terhedet, dolgoztál már eleget. Friss lábam majd fut a havon, gyerekeket szánkóztatom.

Karácsonyfán ajándék, a szívekben béke, de jó lenne, ha ebből jutna egész évre!

Hazug lett az ember, maga is bevallja, nem is szégyenkezik egy kicsit se rajta. El akarok menni, nem akarok lenni, hazug emberek közt nem tudok szeretni. Nem szeretnek ők sem, mert ha szeretnének, nem volna olyan sok beteg, sebzett lélek.

Kuvik rikoltoz kinn a sötétben, te ne félj Palika, aludj el szépen, fogom a kis kezed, vigyázok rád, álmodat így őrzi édesanyád.

Minden ajtó nyitva, tárva, csak a szívem van bezárva, nem nyithatja senki sem, bús, magányos éjszakákon rád gondolok, kedvesem.

Egyél almát, mindig sokat, szép lesz tőle majd a fogad. Harapj bele jó nagyot, hadd ropogjon, édes leve hadd csorogjon torkodon.