Ugrás a tartalomra
Kiszakadt egy felhő,
hullik már a hó.
Jégcsap tûvel varrja
a jó Télapó.
Akárhogy is varrja,
csak nagyobb lesz rajta
az a szakadás,
meg is unja egykettőre
a foltozgatást.
Kapcsolódó idézetek
-
Hull a hó, hull a hó,
mesebeli álom,
Télapó zúzmarát
fújdogál az ágon.
-
Halihó!
Hull a hó!
Megjött a
Télapó.
Hoz a hátán
felhő-málhát,
meg-megrázza
ősz szakállát -
s hull a hó.
Halihó!
-
Morcos felhő hinti pelyhét,
estére már mély a hó.
Zúgó szélnek fittyet hányva
útnak indul Télapó.
Mentovics Éva
-
Amikor télen hullni kezd a hó,
Indul útjára Mikulás apó.
A szél szakállát tépi, lengeti,
De ő kigyelme ezt csak neveti.
Szélnek, viharnak vígan neki vág,
Csak egy arasz neki a nagyvilág.
Egy pillanat: átszáll a tengeren,
Egy pillanat: mindenütt ott terem.
Benedek Elek
-
A jégcsap egyre nyúlik,
a csöppje már nehéz,
egy-egy kis tócsa pattan
s szelíden égrenéz.
Radnóti Miklós
-
Szakad a hó, fúj a szél,
kabátomba bújt a tél.
-
Csomagol
Télapó,
Lejárt az ideje.
Tenger sok
a dolga,
kapkod, fő a feje.
-
Szikrázik, csillog,
hófehér bársony...
Télapó száll fent
rénszarvas szánon.
Mentovics Éva
-
Édesanyám: haja hó,
nagy csendemen takaró.
Szavam hullik, hó szakad,
szállnak múltból madarak.
-
A Mikulás gyorsan eljő,
feje felett nagy hófelhő.
Rénszarvasok húzzák szánját,
hó csipkézi a bundáját.