Kornis Mihály

Írni mindenki tud, aki ráér.

A humor tisztánlátás. Szerénység. Ragaszkodás az igazsághoz, hûség a nevetés árán ahhoz, ami van, s másként megnevezhetetlen. Nevetnivaló, oly magasan áll. Aki megnevetteti a kicsiket, az a mennyországba kerül - arra az időre, míg a gyermekek kacagnak.

Tudnom kell, hogy mit akarok, miért, szabad-e azt nekem a lelkiismeretem hangja szerint is. Hogy aztán érdemes legyen egy életen át türelmetlenkednem miatta. Vagy türelmesen várakoznom reá.

A nevetés a szemünkben lakik. Nem ismer el tekintélyt. Akkor robban ki belőlünk a legédesebben, amikor kereken megtiltják.

Irdatlan erő van benned. Valóságos hatalom. Nem biztos, hogy tudsz róla. Ez az erő néma. (...) Nem fejleszthető, eleve tökéletes. Az akaraterődhöz semmi köze. Sőt. Minél kétségbeesettebb vagy, minél szomorúbb, megvertebb, annál közelebb vagy hozzá, hogy felfedezd magadban.

Mámorító az igazi nevetés. A remény nevet, meg a tiszta ész.

A gyûlölet attól retteg a legjobban, hogy meditálunk rajta. Attól megsemmisül.

Az igazmondást nem lehet tapintatosan csinálni.

Világosság nem a világ valóságának magunkból való kitakarítása révén támad bennünk, mai emberekben, hanem a hétköznapi világon át vezető, szenvedésekkel, vagyis tanulással kikövezett úton. Ha figyelmesen haladunk rajta, idővel mindennek a helyét megleljük. Helyet a rend teremt. (...) Akiben rend van, annak a lelkében mind több és több a hely.

Aki sokat akar, azt kinevetik, aki meg keveset, azt hülyének nézik. A világ bolond.

Csak annak ad a kezébe nagy lehetőséget a pénz, aki akkor is tudná, hogy mit kezdjen vele, ha egyáltalán nem volna neki.

Az a magára hagyatott csak, aki máshoz nem szól, bezárta a kapukat és eltömte a fülét.

Nem érdemes arra figyelnem, aki nem figyel énrám, és tilos barátként közelednem ahhoz, akire én nem tudok figyelni.

Értékrendem szerint az élet szerelem. A halálom legyen a beteljesülése. Szeretnék eljutni a csúcsig.

Aki észnél van, tudja: nem tenni semmit ezerszer bölcsebb, mint cselekedni. Beszélni ezüst, hallgatni arany. A nem-cselekvés az igazi tett. És fordítva: ami tett, az nem cselekvés, hanem teremtés.

Az életnek nincs ideje. Csak az elmúlt időt mérheted. De egy pillanatnak nincs múltja. Egyetlen pillanatnak sincs múltja. Egyetlen pillanat az élet. Most van.

Ahogy a legjobb bort kortyolja az ember, úgy éld az életed, különben elmúlik, mielőtt megízlelnéd.

A tisztítótûz is itt van, az életben. Szenvedésnek hívják. A belőle szabadulni vágyó ember figyelmesen átadja magát neki. Tanulni akar belőle. S ha érted már, mire tanít a szenvedés és hogyan - én csupán arra akarlak megtanítani, hogy képes legyél érteni a szenvedés nyelvét - , rájössz majd, hogy a mennyország is itt van. Mostnak hívják.

Azzal kelj egybe, akihez hûnek lenni annyi, mint magadhoz hû maradni.

A házasságok az égben köttetnek. Amivel a magam részéről csupán azt akarom mondani: abban a percben, mikor valakivel a közös élet mellett döntöttél, te is, ő is meghaltatok, ám azonmód fel is támadtatok, mint Egy közösség: mint egy Mi.