Ugrás a tartalomra
Kicsi gyereke(i)d van(nak)? Stresszes a munkád? Holtpontra jutottál? Engedj el mindent, és menj el futni! Emelkedik a pulzusszámod, a lélegzetvételre koncentrálsz, az előtted lévő útra vagy a tájra figyelsz, és anélkül, hogy tudatosulna, minden más lepereg rólad.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha futsz, bárki lehetsz. Érzed a tested, kitöltöd a tested, kikapcsolod a gondolataidat és az érzelmeidet. Ha versenyzel, átveszi az irányítást a tested, és te hagyod, mert győzni akarsz. A sebesség megtöri az akaratod, semmissé teszi az ellenállásod, és átlök a célszalagon.
David Levithan
-
Ha beteg vagy, úgy érzed, elvesztetted az irányítást az életed felett. Amikor futsz, akkor egy kicsit újra érezheted az erődet.
Marijke ten Cate
-
Ha nem tudsz repülni, hát fuss. Ha nem tudsz futni, hát gyalogolj. Ha nem tudsz járni, hát mássz. Bármit is teszel, nem állhatsz meg: menned kell az utadon előre.
Martin Luther King
-
Ha nem tudsz repülni, hát fuss. Ha nem tudsz futni, hát gyalogolj. Ha nem tudsz járni, hát mássz. Bármit is teszel, nem állhatsz meg: menned kell az utadon előre.
Martin Luther King
-
Néha (...) alig várom már, hogy egy bizonyos dologgal végezzek. Például az egészségem miatt minden nap kell sétálnom: és tényleg, néha alig várom, hogy vége legyen, mert nem fektetek nagy súlyt rá, nem túl érdekes, és nem is tûnik hasznosnak... Észrevettem azonban, hogy ha arra gondolok, hogy a jelen pillanatot éljem, mire a séta végére érek, teljesen felüdülök. Így van ez más dolgokkal is. Az ember a jelen pillanatra koncentrál, és olyan, mintha repülne.
Chiara Lubich
-
Adj egy kis időt a benned élő gyermeknek,
Ne félj fiatalnak és szabadnak lenni!
Nyisd fel a lakatokat, dobd el a kulcsokat,
Vedd le a cipődet, a zoknidat, és fuss te is!
-
Abban a pillanatban, hogy úgy érzed, nem megy tovább, vegyél egy nagy levegőt, és tudd, hogy erős vagy. Higgy abban, hogy elég szép a szíved, az életed, hogy elég vagy. Ha nem éreznéd, tegyél érte: tudd, hogy mi az elég, és érd el.
Oravecz Nóra
-
Szinte minden versenyen eljön az a pont, amikor elveszel. Kinyitod a szemed, és tudod, bajban vagy. A pulzusod szaporább, az önbizalmad semmivé lett, és hirtelen minden összezavarodik a lelkedben, szokatlan minden, egy dolgot tudsz csak biztosan, hogy utálod magadat, és utálod az egódat, amely arra kényszerített, hogy odaállj a rajtvonalhoz. Lassítasz, és magadba fordulsz.
-
Gondold azt, hogy a futásod könnyû, súlytalan, puha és gyors. Kezdd a könnyûvel, mert ha csak erőfeszítés nélkül futsz, de másra nem telik, már az is valami. Aztán dolgozz a súlytalanságon. Ne erőlködj, fuss úgy, mintha fütyülnél rá, milyen magas a hegy, és mennyi van még hátra. Ha már úgy belejöttél a gyakorlásba, hogy el is feledkezel róla, akkor foglalkozz a puhasággal. A legutolsó már magától jön, ne félj: ha sikerült az első három, gyors leszel.
-
Futás közben fókuszálj az itt és mostra! Érezz, szagolj, fülelj, üdvözöld a szembejövő embereket! Ebből mind erőt meríthetsz.
Marijke ten Cate