Nicholas Sparks

El sem tudod képzelni, milyen szörnyû látni, ahogy a gyerekednek egyre romlik az állapota, és nincs semmi, amivel segíthetnél rajta. Fent ülsz az érzelmek hullámvasútján, egyszer Istenre haragszol, máskor úgy érzed, elárultak, megint máskor maga alá teper a teljes kudarc és pusztulás érzése. (...) Minden egyéb mögött ott dobol a végtelen kétségbeesés, és ettől valahogy kiüresedsz. Az öröm helyén egy tátongó ûr áll.

Szerettem veled lenni. A világ legegyszerûbb dolgait csinálhattuk: tengericsillagokat lökdöstünk vissza az óceánba, megosztoztunk egy hamburgeren, és beszélgettünk. Már akkor is tudtam, milyen szerencsés vagyok. Mert te voltál az első fiú, aki nem azzal foglalkozott egyfolytában, hogy lenyûgözzön. Elfogadtad magad olyannak, amilyen voltál, de még ennél fontosabb, hogy engem is önmagamért kedveltél. Semmi más nem számított.

Hosszú időbe telik, mire az ember igaz barátjának mondhat valakit, a bizalom pedig csak lépésről lépésre alakul ki.

Az élet nem egyszerû. Sosem volt az, és a jövőben sem lesz, ezzel együtt kell élni. (...) Az ember vagy rendezi a problémáit, vagy nem, de utána együtt kell élnie a döntésével.

Mélyen, belül érezte, ahogy elszakad, kettétörik benne valami. A búcsúszót már régen kimondta, és azt akarta hinni, hogy helyesen cselekedett. (...) Furcsán üresnek érezte magát. Mert egy dolog tudni azt, hogy az (...) érzelmei semmit nem változtak, de nyíltan szembesülni a ténnyel, hogy érzései a jövőben sem fognak változni - az már teljesen más.

A bizalom... általában csak a panaszkodás szinonimája, panaszkodni pedig többnyire időpazarlás.

A szerelem éppolyan zavaros, mint maga az élet. Olyan fordulatokat vehet, amelyeket az emberek nem láthatnak előre és nem is érthetnek meg, és amelyek csak végeláthatatlan megbánást hagynak maguk után.

A múltat csak úgy lehet eltemetni magunkban, ha valami sokkal jobbat ölelünk magunkhoz. (...) Mindenkinek van mit megbánnia, és nincs olyan ember, aki ne követett volna el hibát.

Dobjunk egymás mellé két embert, adjuk hozzájuk az elengedhetetlen hullámvölgyeket meg az izgalmak és a bosszankodás csípős keverékét, és nem számít, mennyire szereti egymást a pár, máris elkerülhetetlenek lesznek a viharos veszekedések.

Tudom, hogy őrültségnek hangzik, de mi kezdettől fogva úgy összeillettünk, mint a pirítós meg a vaj.

Rendkívüli élményt nyújthatnak a leghétköznapibb dolgok is, ha a megfelelő emberek csinálják őket.

Fiatalok és idősek, férfiak és nők, az általa ismert emberek döntő többsége lényegében ugyanarra vágyik: lelki békére, nagy válságoktól mentes életre, boldogságra. A különbség csak annyi (...), hogy a fiatalok zömmel úgy vélik, hogy mindezt a jövő tartogatja számukra, az idősek pedig javarészt úgy hiszik, hogy mindez csak a múltban adatott meg nekik.

Ne fogadd meg a tanácsomat. És bárki más tanácsát se. Bízz magadban! Jó vagy rossz, boldog vagy boldogtalan, de a te életed, és csak rajtad áll, hogy mihez kezdesz vele.

Mindenkinek van múltja, de a múlt már elmúlt. Az ember tanulhat belőle, de meg nem változtathatja.

Ma már mélyen hiszek abban, hogy minden ember életében eljön a gyökeres változás tagadhatatlan, kitüntetett pillanata, amikor a körülmények összjátéka folytán egy csapásra átalakul minden.

Vannak az életben olyan álmok, amelyek ébredés után is a beteljesültség érzésével töltenek el minket: ezek miatt érdemes élni.

A szerelem nem ér semmit, ha nem vagy hajlandó elkötelezni magad. Nem csak arra kell gondolnod, hogy mit akarsz te, hanem arra is, hogy mit akar ő. És nem csak most, hanem a jövőben is.

A hosszú távú kapcsolatok - vagyis azok, amelyek számítanak -, arról szólnak, hogy át kell vészelni a hullámhegyeket és a hullámvölgyeket is.

Végül úgyis azt teszed, ami a helyes, még ha nehéz is. Tudom, ez nem segít most, és azt is tudom, hogy nem mindig könnyû megtalálni a helyes utat.

Vannak srácok, akik úgy gondolják, majd csak nagyon sokára fognak megállapodni egy lány mellett és vannak olyanok, akik egyből készek a házasságra, amikor összetalálkoznak a megfelelő lánnyal. Az első típusú fiúk untatnak, a második típusba tartozókat pedig, ha teljesen őszinte akarok lenni, nehéz megtalálni.