R. F. Kuang

Még ha a kezedbe kaparintod is a komplett irodalmi világot, akkor is egy szempillantás alatt elfeledkezhetnek rólad.

Nehéz elérni az irodalmi tekintélynek azt a szintjét, amivel már évekkel vagy évtizedekkel az utolsó könyved után is húzónév maradhatsz. Talán csak pár Nobel-díjas szerző képes rá. Nekünk, többieknek tovább kell taposnunk a "fontos vagyok!" feliratú mókuskerékben.

Nem ezt csinálják a szellemek? Üvöltenek, nyöszörögnek, akadályoznak. Ez a szellemlét lényege, nem? Bármit megtesznek, hogy emlékeztessenek rá, ott vannak. Bármit megtesznek, hogy képtelen légy felejteni.

Az írás áll a legközelebb az igazi varázslathoz. Az írás a semmiből teremt valamit, más világokra nyit ajtót. Az írás hatalmat kínál, hogy alakíthasd a saját világodat, ha a való világ túl sokszor rúg beléd.

Talán ez a szakmai siker ára: el kell zárkózni az irigy tekintetek elől.

A szemétkedő tanárok a szörnyek között is a legszörnyûségesebbek.

A tinédzserek kiforratlan személyiségek, az agyuk még nem fejlődött ki teljesen. Nem számít, milyen okosak, akkor sem tudnak semmiről eleget, és gyerekjáték szégyenbe hozni őket a nyers meglátásaik miatt.

Az ázsiaiak azért olyan udvariasak, mert a kultúrájuk részeként hagyniuk kell, hogy a másik megőrizhesse a méltóságát. Lehet, hogy a fejükben már véglegesen elítéltek téged, de nem mutatják ki: sértetlen büszkeséggel engednek utadra.

A szorongás egyik legbosszantóbb tünete, hogy az istennek sem tudod elhinni a nyilvánvaló és racionális magyarázatokat.

A dolgok mindig kábé a világvégének tûnnek, amíg tartanak. De nem azok. A közösségi média egy apró, zárt hely. Ha lecsukod a képernyőt, láthatod, hogy a többség vastagon leszarja.

A legjobb regények mindegyike egyfajta elmeháborodottságból születik, az elmeháborodottság pedig az igazság következménye, ugyebár.

Az igazság képlékeny. Mindig akad egy újabb mozdulat, amivel elferdítheted a sztorit, egy újabb homokszem, amit az elbeszélés gépezetébe szórhatsz.

Megtanulhatod a világ összes technikáját, akkor se mész semmire, ha nincs meg benned az erő ahhoz, hogy mögé tedd magad.

A jövő folyton változik, mindig az egyéni döntésektől függ.

A háború nem azt dönti el, kinek van igaza, hanem azt, ki marad életben.