Sigmund Freud

A pszichoanalitikus kutatás a legnagyobb határozottsággal elítéli azt a felfogást, mely a homoszexuálisokat mint valami különös emberfajtát akarja a többi embertől különválasztani. Azáltal, hogy e módszer nem csak nyilvánvalóan mutatkozó, hanem egyéb nemi ingerületeket is tanulmányoz, felderíti, hogy minden emberben megvan a képesség az azonos nemû tárgyválasztásra, s e választás a tudattalanjában létre is jön. Mi több, azok a libidinózus érzelmek, melyek az embert a vele egynemû személyhez fûzik, nem kevésbé fontos tényezői a rendes lelki életnek, és még hatalmas rugói a lelki betegségeknek, mint a másik nemet illető érzelmek.

A pszichoanalízis szerint (...) a férfiaknak a nőkhöz való kizárólagos vonzódása magyarázatra szoruló probléma, és nem magától értetődő dolog, melyet valami, alapjában vegyi természetû vonzás megmagyarázhatna.

Van (...) visszavezető út a fantáziától a valósághoz, és ez - a mûvészet.

Ha (...) valaki, miközben abnormálisan viselkedik, folyamatosan azt ordítja, hogy ő normális, arra a gyanúra ad okot, hogy nincs tisztában betegségével.

Még mindig nem sikerült válaszolnom a nagy kérdésre, melyre előttem sem válaszolt még senki: Mit akar a nő?

Egy halandó sem tud titkot tartani. Ha a szája néma, az ujjaival fecseg. Az árulás minden porcikájából szivárog.

Az ember a lét okainak kutatása közben egyre magasabb öntudati formákig vagy létrétegekig dolgozza át magát.

A kutyák szeretik a barátaikat, és megharapják az ellenségeiket. Nem úgy, mint az emberek, akik képtelenek a tiszta szeretetre, és mindig együtt van bennük a szeretet és a gyûlölet!

A civilizáció akkor kezdődött, amikor egy dühös ember kövek helyett szavakkal kezdett dobálózni.

A felnövő ember felhagy a játszással, látszólag lemond arról az örömtöbbletről, ami a játékból származik. De aki ismeri az ember lelki életét, az tudja, hogy talán semmi sem fogható ahhoz a nehézséghez, amit az örömről való lemondás jelent.

Bár látszólag nincs köze a valósághoz, az álom mégis kötődik az élet nagy érdekeihez; regresszív hallucinációk segítségével megpróbálja pótolni azt, ami hiányzik; és létezését kizárólag annak köszönheti, hogy nagyon nagy szükségünk van az éjszakai alvásra. Másfelől a vicc megpróbál kis örömmennyiségekre szert tenni pszichikai apparátusunk szabad és akadálytalan mûködéseiből. (...) Az álomnak az az elsődleges feladata, hogy védjen minket a fájdalommal szemben, a vicc viszont arra szolgál, hogy gyönyörûséget szerezzen nekünk; ebben a két funkcióban valamennyi pszichikai funkciónk találkozik.

Nyilvánvaló, hogy könnyebb és kellemesebb hátat fordítani egy adott gondolatmenetnek, mint ragaszkodni hozzá; könnyebb összekeverni dolgokat, mint megkülönböztetni őket, és különösen könnyû oly módon érvelni, hogy közben nem köt minket a logika.

Figyelembe vehetjük azt az érdekes esetet is, amelyben valaki elsősorban a szépség élvezésében keresi az élete boldogságát. (...) Ez az esztétikai hozzáállás az élet céljához csekély védelmet nyújt a fenyegető szenvedéssel szemben, de sok mindenért kárpótolhat minket. A szépség élvezésének sajátos, enyhén kábító hatása van. A szépségnek nincs nyilvánvaló haszna, és nincs is semmiféle nyilvánvaló kulturális szükségessége. De a civilizáció nem tudna meglenni nélküle.

Azt lehetne mondani, hogy egy nagy emberi közösség megalkotása akkor lehet a legsikeresebb, ha az egyén boldogságát nem kell figyelembe venni.

A civilizáció (...) arra készteti az embereket, hogy szorosan összefonódó csoportokba álljanak össze; ezt a célját csak úgy érheti el, ha állandóan fokozza a bûntudatot. (...) Ha a civilizáció szükségszerû fejlődési folyamat a családtól az emberiség egészéig, akkor (...) a szeretet és a halál ösztönének örök küzdelme miatt e folyamat szorosan összekötődik a bûntudat növekedésével, amit egy bizonyos ponton túl az ember már alig tud majd elviselni.

Sohasem vagyunk olyan védtelenek a szenvedéssel szemben, mint amikor szeretünk valakit, sosem vagyunk olyan gyámoltalanul boldogtalanok, mint mikor elvesztettük szeretetünk tárgyát vagy az ő szeretetét.

Az intellektus hangja halk hang, de nem nyugszik addig, míg meghallgatást nem talál. Végső soron, számtalan visszautasítás után, sikert arat. Ez egyike ama néhány dolognak, amiben az ember az emberiség jövőjét illetően optimista lehet.

A lelki egészségnek két kritériuma van: képesség a munkára és képesség a szeretetre.

A szerelem eléréséhez szükséges egyfajta uralási vágy. És ha valaki nem tudja irányítani az alanyt, vagy fenyegetve érzi magát, akkor negatívan reagál.

Az emberek nem tudnak titkot tartani. A szemükből, a szavaikból, minden rezdülésükből, a pórusaikból szivárog szörnyû titkuk.