Stendhal

Nincs olyan győzelem, még a szónoki siker sem, amiért ne hullnának könnyek.

Négy szem többet lát, mint kettő.

Egységben az erő. Ez az alapelv mindenhol igaz és helyes, de leghelyesebb a törvényhozó testületben.

Minden kormány csapás, de megvéd a még nagyobb csapásoktól.

A nép - amikor tömegbe verődik - nekibátorodik.

Ha az ember minisztereknek dolgozik, nem ellenségeitől kell félnie, hanem azoktól, akiket szolgál.

A vallás nem tiltja a jogos becsvágyat.

Háború idején a bátorság nem tûri a képmutatást.

Akinek pénze van, mindene van!

A köztársaság olyan, mint a rohanó árvíz! És a zúgó ár elsodorna minket, elpusztítaná házainkat, s az egyetlen gát, amely megvédhet: a király.

Előbb ki kell mondani az igazságot, ha a hálátlan feladatot vállaltuk, hogy egy bátor embert vigasztalunk.

Nagy bajok idején, s főleg a legelviselhetetlenebb szerencsétlenségben, amikor önmagát veti meg az ember: valóban a kötelességteljesítés és munka az egyetlen menedékünk.

A megvetést lenyeljük, de nem rágjuk meg.

A csata órájában sohasem szabad seregünket megbontani.

Egy nagy hadseregben nem lehet minden katona kényes hős.

Az államkincstár sem kifogyhatatlan, a szamárlétra sem nyúlik a végtelenbe.

Milyen ostobává teszi a félénkség a legkedvesebb férfit is!

A biliárdozás száz alkalmat nyújt a kecsesebbnél kecsesebb testtartásokra.

Először ragyogónak kell lenni, csak azután gyöngédnek, - az ajándékot is lenézik, ha nem igazán értékes.

Ha keressük az okát annak, ami történik, rájövünk arra, ami történni fog.