Stendhal

Olyan ember, akinek a saját képzeletével is meg kell küzdenie, legjobban teszi, ha kínos feladatok előtt tennivalókba s nem töprengésekbe veti bele magát.

Minél jobban különbözik a nő attól a másiktól, akit szeretünk, annál kevésbé vagyunk hozzá hûtlenek.

Nagy szerelem! Amit egy ilyen érzés megkíván: szorgalmat, szívósságot, minden pillanatot!

A megöregedés semmi egyéb, mint hogy elveszítjük őrültségeinket, illúzióinkat és szenvedélyeinket.

A rágalom nagyon szereti, ha menekülnek előle.

A szeretet a legnagyobb szédelgés.

Senki nem olyan komikus, mint a szellemtelen ember, amikor véletlenül egy ötlete akad.

Könnyû szellemesnek lenni, ha valaki semmilyen korlátot nem ismer.

Könnyû szeretetreméltónak lenni, ha valaki mindent megenged magának.

A szerelem nem kötelesség, a szerelem gyönyörûség!

A hazugság megöli a barátságot.

Bizonyos határon túl a jóság öncsalás.

Ha valakit súlyos láz gyötör, keserûnek érzi a cukros vizet is.

Vannak helyes és vannak ártalmas hazugságok. Helyesek azok, amiket a kis jövedelmûek vesznek be, (...) a kitûnő hazugságok azokat csalják lépre, akiknek már hintójuk van, ezek kevesebben vannak, - undorító hazugságok azok, amiket senki sem hisz el, csak a szemérmetlen minisztériumi csahosok harsogják őket.

Minden kormány (...) mindig, mindenben hazudik, ha nem hazudhatik a lényegben, hazudik részletkérdésekben.

Csak két olyan terület van, ahol képmutatással még senki sem boldogult: képmutatással nem lehet társaságot szórakoztatni és csatát nyerni.

A vidéki ember csak napilapot olvas, s ha már megvitatta az újság cikkeit, nem tud miről beszélni. Itt igazi csapás, ha valaki gazdag! (...) A gazdagnak még kevesebb dolga akad, mint a többinek, s ezért látszólag még rosszabb. Életük azzal telik, hogy mikroszkóppal tanulmányozzák szomszédaikat; unalmukat nem tudják más gyógyszerrel enyhíteni: mindenki a másik kémje; az első hónapokban az idegen előtt ez leplezi szellemük meddőségét.

Ha egy szép asszony tisztességtelen férfit választ szeretőjéül, szörnyû megpróbáltatások várnak rá.

Az igazi nőnek feltétlenül szüksége van egy férfi érzéseire, ugyanúgy, ahogyan mi nem lehetünk meg társ nélkül, akivel mindent megbeszélhetünk.

A nagyon szép nők szerencsétlensége: szépségük nem leplezi érzelmeiket. De ha el is árulják magukat, tévedhetetlenül csak a közömbös megfigyelő olvas vonásaikban.