Szabó Csaba

A tudomány világába lépés helyes oka az igazság keresése. Talán a mûszaki érdeklődésûek számára az innováció iránti vonzalom és a menő mûszerekkel, azaz a csúcstechnológiával való munka lehetősége. Általános vonzerőt jelenthet a tudományos környezet, a folyamatos tanulás, az új felfedezések lehetősége, és - azok számára, akik szeretnek tanítani - a lehetőség, hogy a jövő tudósgenerációit taníthatják. Egy ilyen motivációval rendelkező fiatal számára szinte nincs más választás, mint a tudomány valamelyik területére lépni.

A kutató egy biológiai eszközt, az emberi agyat használja, amelynek megvannak a maga korlátai. Az agyunk az evolúció során az afrikai szavannákon fejlődött ki; gyors döntések meghozatalára specializálódott, és hajlamos a durva általánosításokra is. Ennek az eszköznek az elsődleges funkciója a túlélés fenntartása - nem pedig összetett absztrakt igazságok és koncepciók megtalálása. Nem arra fejlődött ki, hogy sok terabyte-nyi adatot elemezzen.

Az orvosbiológiai tudomány mai gyakorlatában a legtöbb kutatónak nincs érdeklődése, ideje vagy pénze (...) mellékutak feltárására.

Egy tudományos megállapítás lehet egyszerre biológiailag érvényes, és csak nagyon kevéssé alkalmazható. Egyetlen sejt nem ugyanaz, mint egy teljes szerv, egy szerv nem egy teljes állat, és az egér nem ember.

A statisztika mint módszer - saját természeténél fogva - nem tudja és nem is akarja megmondani, hogy valamilyen hatás valós vagy nem valós (úgy is mondhatnánk: igaz, vagy nem igaz). Csak annyit tud megmondani, hogy mekkora az esélye annak, hogy egy bizonyos különbség, amit a kísérletező lát (vagy látni vél), (...) milyen valószínûséggel lehet a véletlen mûve.

Az élet minden területén sokan vannak, akik a szürke zónákban ügyeskednek, és ezáltal jogosulatlan előnyökhöz jutnak. Esetenként akár még egyes használtautó-kereskedők, ügyvédek, sőt még politikusok is tettek már ilyesmit... ebben az értelemben senkit sem lephet meg, hogy a tudományban dolgozó emberek egy része is csal. Ami a tudományos csalás esetében végtelenül gusztustalanná teszi a dolgot, az az, hogy a tudomány esetében a hivatás lényege éppen az igazság keresése (lenne).

A tudomány, mint életforma vagy karrier, nem való mindenkinek, hanem csak keveseknek. Ez azt jelenti, hogy csökkenteni kell a kutatásban dolgozók számát: a mennyiséget minőséggel kellene helyettesíteni.