A statisztika mint módszer - saját természeténél fogva - nem tudja és nem is akarja megmondani, hogy valamilyen hatás valós vagy nem valós (úgy is mondhatnánk: igaz, vagy nem igaz). Csak annyit tud megmondani, hogy mekkora az esélye annak, hogy egy bizonyos különbség, amit a kísérletező lát (vagy látni vél), (...) milyen valószínûséggel lehet a véletlen mûve.

Kapcsolódó idézetek

1. A statisztika egy eszköz, amivel válaszokat lehet keresni, de válaszokat nem ad. A válaszokat, az adatok interpretációját mindig nekünk kell adnunk.
2. A számok érdekes dolgokat tudnak mesélni, de nem mindegy, hogy milyen összefüggésben, hogyan vizsgáljuk őket. Sok függ attól, ki mire akarja használni a statisztikát. Kemenesi Gábor
3. Nem hiszek a csodákban, csak a véletlenekben; az én sorsomban is nagy szerepet játszottak. Hiszek a statisztikai szabályban: a leggyakrabban azok az események történnek meg, amelyeknek nagy a valószínûsége (...), de néha olyasmi is történik, ami teljességgel valószínûtlen, és az ilyen eseményeket a kis okok közrejátszása idézi elő.
4. Egy tudós soha nem biztos. Ezt mindannyian tudjuk. Tudjuk, hogy valamennyi állításunk csak közelítő állítás, amelyeknek bizonyossága különböző fokú. Ha állítunk valamit, akkor nem az a kérdés, hogy igaz-e vagy hamis, hanem az, hogy mi a valószínûsége annak, hogy az állítás igaz vagy hamis. Richard Feynman
5. A bizonyosan tudható dolgok száma elenyésző azokéhoz képest, amelyekről tudjuk, hogy nem tudjuk. Azoké meg, amelyekről azt sem tudjuk, hogy nem tudjuk, valószínûleg még nagyobb, de sajnos azt sem tudhatjuk biztosan.
6. A matematika lehetővé teszi, hogy bevett módszer szerint legyünk bizonytalanok: nemcsak úgy, hogy azt mondjuk, "hûha", majd megadóan feltartjuk a kezünket, hanem inkább határozott kijelentéssel: "Bizonytalan vagyok, éspedig emiatt vagyok bizonytalan, és nagyjából ennyire vagyok bizonytalan." Jordan Ellenberg
7. Imádunk általánosítani, de az nem mûködik állandóan. Nem értjük a statisztikát, mert a világlátásunk fekete-fehér. A szürkével nem tudunk mit kezdeni. Szeretnénk (?) ha a különbségek nagyon élesek lennének, mert az egyszerû. Akkor pontosan tudnánk, mit várhatunk egy embertől. A világ viszont nem ilyen.
8. Matematikai alapja ellenére a statisztika legalább annyira mûvészet, mint tudomány.
9. A tudományos módszer eszközei a tesztek, objektív kísérletek, statisztikai elemzések, legalábbis arra nézve, hogy mi hatékony és mi nem. Az egyes tudósok lehetnek őszinték vagy sem, de maga a tudomány a legfőbb biztosíték, hála a megismételt kísérleteknek és a kínosan pontos igazmondásnak, melyek legfőbb jellemzői. A tudomány nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékot kínál a magánelfogultsággal szemben. Richard Dawkins
10. A matematika formailag helyes módszer, és egy tétel helyesen állítja, hogy bizonyos feltevésekből meghatározott következtetések adódnak: nincs mit csodálkozni tehát azon, hogy valótlan feltevésekből valótlan következtetésekre jutunk. A probléma abból adódik, hogy a feltevések gyakran hamisak, de jól el vannak rejtve, nem könnyû tehát felismerni őket; és hogy a - szintén téves - eredményeket egy tételből levont helyes következtetésnek tüntetik fel. Giorgio Parisi