Walter Scott

Minden ország legromantikusabb tájéka az, ahol a hegyek találkoznak a síksággal, az alfölddel... és éppígy a történelem legfestőibb korszakai azok, ahol egy barbár időszak durva és vad szokásait éppen megújítják.

Ami igaz, bizony igaz, még akkor is, ha egy bolond szájából halljuk.

Ha a kisgyermek járni akar, nyujtsd neki a karodat. Ha a tudatlan meg akarja világositani elméjét, hallgasson a bölcsre!

Nem helyes dolog hátratekinteni, amikor utunk előre visz!

Aki megbánja ajándékát, az már azt vissza is követelte!

Az a kutya, amelyik kötelessége teljesitése közben ontja vérét, nemesebb és értékesebb, mint az az ember, aki megszegte ezt a kötelességét!

A szomorúság az esti és a hajnali esőhöz hasonló, amely elszomoritja az embert és az állatot, de megtermékenyiti a földet, kisarjasztja a gyümölcsfákat, megérleli a datolyát, a gránátalmát, és felpattantja a rózsabimbókat.

Vannak arcok, melyek az igazi érzéseket jobban eltakarják, mint az álarcok mosolyunkat vagy zavarunkat.

Ha elveszitjük az egyik szemünket, annál élesebben látunk a másikon. Ha levágják az egyik kezünket, annak ereje is a másikba költözik. És ha elhomályosul agyunknak ama része, mellyel a földi dolgokat szemléljük és értelmezzük, annál nagyobb világosság gyullad abban a másik részében.

A halálos veszélyek és örökös küzdelmek között élő férfi lelke sokkal fogékonyabb a lelki nagyságok megbecsülése iránt, mint a béke eseménytelenségeiben elpuhult és nagyobb indulatokra képtelen emberé.

Szeretet irányítja a bíróságot, a tábort, a ligetet, az embereket a földön és a szenteket a magasban, mert a szeretet a mennyország, és a mennyország a szeretet.

A lány a kehelyre csókját lehelte, a lovag kiitta, földhöz odaverte. Lenéz, pirul, felnéz és sóhajt a lány, és könny a szemén, és mosoly ajakán.

Az érzés, mely a múltban ébredt, a versben izzik s dalra késztet, s minden szirt, hegyfok itt terem, mely játszott ébredő képzetemmel.

A legfőbb oka annak, hogy a kutyák ilyen rövid ideig élnek, az emberi faj iránti könyörületességben gyökerezik. Hisz mennyit szenvedünk egy kutya elvesztése iránt érzett fájdalmunkban tíz vagy tizenkét évnyi ismeretség után... Képzeljük el, mit éreznénk, ha kétszer ennyi idő után vesztenénk el őket.

Igaz, hogy a lelkészek ugyanazokat a szavakat mondogatják újra meg újra, de nem is bánom; ha jó szavak, mért ne ismételgessék? Így legalább az egyszerû ember is könnyebben megértheti. Nem mindenkinek vág az esze olyan gyorsan.

Torkig vagyok azzal, hogy nem látok magam körül mást, csak eszeveszett, dühöngő erőszakot, mely hol a törvényes hatóság álarcát ölti fel, hol meg vallásos buzgóság képében jelentkezik.

Az én óráim olyanok, mint az ősz késői kalászai, az ön napjai meg, mint a tavaszi vetés. Mégis megtörténhetik, hogy önt előbb takarítja be szérûjébe a Halál, mint engem, hiszen kaszája éppúgy levágja a zsengét, mint az érettet.

Az odalenn alvókat csak az fûzi hozzánk, hogy valaha ők is olyanok voltak, mint mi, s miként földi maradványaik már elvegyültek az anyafölddel, miránk is ugyanaz a sors vár.

A civilizáció elsődleges célja az, hogy az önkényes bíráskodás helyett, melynek mértékét ki-ki a kardja hosszához, meg karja erejéhez szabta, az egyenlően alkalmazott törvények nyújtotta általános védelmet biztosítsa. A törvény imigyen szól az állampolgárokhoz, s szavainál csak az Istené szentebb: "A bosszú az enyém."

A törvényt ismerő zsarnok kezét lefogja a büntetéstől való félelem, de a tudattalan lázadó vakmerő erőszakának semmilyen törvény sem vethet gátat.