Az anyák azért vannak, hogy tompítsák a lét magányát. Ha ez igaz, akkor a legfőbb anyai felelősség nem más, mint egyszerûen a társlét. Az ember a méhe melegéből megszüli a gyermekét erre a törékeny, kaotikus világra, aztán a következő évtizedeket azzal tölti, hogy mellette lépked, mialatt az kigondolja, hogyan lehet belőle ember.