Az a kérdés gyötör bennünket, hogy valamiféle értelmet kellene találnunk az életünkben. Ezért vagyunk mi (főleg az egzisztencialisták) nagyon-nagyon boldogtalanok. A páviánok még mindig végigbulizzák az életüket, mi meg (a hozzájuk képest) kevéske hajunkat tépjük, hogy kiderítsük, miért nem érezzük elég jól magunkat. Az ég szerelmére, mi állunk a tápláléklánc csúcsán, mi a csuda bajunk van?