Tudvalevő, hogy a gyermekkor milyen nagy jellemformáló, s milyen nagymértékû meghatározója az emberi élet alakulásának. - Most visszatekintve az időben, végigkísérem útján a kis patakot - gyermekkoromat. - Kegyes volt a sors hozzám, hogy az én kis forrásom oly szép vidéken fakadt és útja boldogító gyönyörûség lehetett. Terelhette volna az élet szeszélye száz meg száz irányba, de szép tájakra vezette csendes ballagással, lankás vidéken, szelíd dombok völgyein át, boldog játszadozással. (...) Magába ölelte a Nap melengető ragyogását, - ragyogtatta magában a Holdat és a csillagokat, csendes csobogással az Életnek énekelt.