Mi itt szeretjük, két nemlét között: tavasszal szilvafák hóvirágos ágait, nyáron szent búza fejevételét, ősszel a musttá taposott szőlőt, télen - télen a lábunkban fölkúszó hideget, szorongva várunk, amíg szívünkig ér, és egyre rokonabbak leszünk a földdel, föld-anyánkkal! kinek méhe halált fogan nekünk!