A jó óvónő megjósolja, mi lesz a gyerekből, és milyen élete lesz: boldog vagy boldogtalan, nyertes vagy vesztes. Minden emberi élet komédiája vagy tragédiája az, hogy az egészet egy olyan óvodás lurkó tervezi meg, akinek még szinte fogalma sincs a világról, akinek a feje hemzseg a szülők által betáplált zagyvaságoktól.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor még egész pici voltál, egy puszival jobbá tudtam tenni számodra a világot. Vagy egy kanálnyi orvossággal. Meg tudtam javítani olyasmit is, amin még a puszi sem segíthetett - ragasztóval és szalaggal, tûvel és cérnával, kapcsokkal és madzagokkal. (...) A felnőttdolgok meghaladják a képességeimet. Azt kívánom, bárcsak lenne olyan varázserőm, amivel helyre tehetném az ilyesmit is. De nem tehetek mást, mint hogy itt vagyok. Mindig itt leszek.
2. Három olyan dolog van, amelyet mindig eltanulhat a felnőtt a gyerektől: hogy kell ok nélkül örülni, hogy kell mindig valamilyen foglalatosságba merülni, és hogy kell kíméletlenül kiharcolnia magának azt, amit ő akar. Paulo Coelho
3. Néha a fantázia szebb, mint a valóság.
4. Micsoda különös illúzió azt feltételezni, hogy ami szép, az jó is! Lev Tolsztoj
5. Tégy valamit annak érdekében, hogy újra megteljen az életed fantáziával. A fejünk fölött itt az égbolt, amelyet az emberiség évezredes megfigyelések során már annyiféleképpen magyarázott. De most felejts el mindent, amit a csillagokról tanultál, és újra angyalokká változnak, vagy gyermekekké, vagy bármivé, amiben éppen kedved van hinni. Ettől még nem leszel buta, hiszen ez csak egy játék, de gazdagabbá teheted az életed. Paulo Coelho
6. Az illúziók veszélyesek. Nincsenek hibáik.
7. Nekem nem kell a valóság! Én varázslatot akarok! Tennessee Williams
8. Igen kevés mesélnivaló lenne a világon, ha soha senki nem tett volna olyasmit, amit nem lett volna szabad. Lucy Maud Montgomery
9. Álom: éppen attól más, hogy merész, szabad, miként az ébrenlét sosem, hiszen elrejtett fiókok mélyére dugdosott képeket rángat elő; tör, zúz, ordít, megbosszulva a nappal fegyelmezettségét; megszínesíti a színtelent, a komisz varázsló. Vavyan Fable
10. Az emberek játszanak a szavakkal. Úgy éppen, mint a gyermekek a játékkockákkal. Csakhogy a szavak veszedelmesebbek, mint a játékkockák. Nem lehet összeszedni őket, és elrakni a ládába, ha rosszul sikerült a játék. A szavak örökre ott maradnak, ahová az első pillanatok hangulatában helyeztük őket. Láthatatlanok és megfoghatatlanok, és ezért nem lehet kijavítani a hibát, amit elkövettünk velök. Az emberek hihetetlenül könnyelmûen játszanak a szavakkal. Wass Albert
11. Mind emlékszünk a gyermekkori esti mesékre. A cipő Hamupipőkére illik, a békából királyfi lesz, Csipkerózsika felébred egy csóktól. Egyszer volt, hol nem volt és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Tündérmesék. Amolyan álmok. Csak az a baj, hogy a tündérmesék nem válnak valóra. Azok a mesék, amelyek egy sötét, viharos éjjelen kezdődnek és rettenetesen végződnek, vagyis a rémálmok, azok általában valósággá válnak.
12. Gyerekként mindig rossz nőkre buktam. Amikor elmentünk megnézni a Hófehérkét, és mindenki beleszeretett Hófehérkébe, én azonnal beleestem a gonosz királynőbe. Woody Allen
13. A gyerekek nem a tündérmesékből tudják meg, hogy a sárkányok léteznek. A gyerekek már tudják, hogy a sárkányok léteznek. A tündérmesékből azt tanulják meg, hogy le lehet őket győzni. Gilbert Keith Chesterton
14. A gyerekek azért látják a varázslatot, mert keresik. Christopher Moore