A szükség munkára kényszerít minket, a munkáért kapott fizetéssel elégítjük ki szükségleteinket; e folyton meg-megújuló szükségletek - szoktatnak hozzá a munkához. A szünetekben azonban, amikor a szükségletek lecsillapodnak s mintegy alszanak, megrohan minket az unalom. Mi ez? A szokássá csontosodott munka, amely most új, járulékos szükségletként véteti észre magát.