Az ostoba ember oktalan, akár az állat. Szeretnénk őt magunkhoz édesgetni, barátunknak tartani, de hiába, mert a tökfej nincs azon a szinten - mármint ahol mi magunk vagyunk. Arra a nyavalyára, amiben ő szenved, nincs orvosság. És - kész tragikomédia - nem is fogja gyógykezeltetni magát, mert meg van győződve arról, hogy a vakok országában ő az egyetlen félszemû.