Egy év merült el a semmiség végtelen tengerébe, egy év forgott le az enyészet kerekén ismét. Népek, nemzetek dőltek porba, az elmúlt évben lelték fel síri ágyukat. És én bennem mennyi sok szép remény született az elmúlt évben, és a jövendő mennyi kéjjel, gyönyörrel mosolyog felém! És ezt én mind csak neked, egyedül csak neked köszönhetem (...). Ez az elmúlt év ajándékozta nekem a te hû szívedet, és az új fog majd birtokába juttatni a mindenségnek, midőn bírni foglak téged, hû kedvesem.