Emlékszem még arra az estére A boldogság utolsó emléke Egy kis ideig csak néztünk és álltunk Mert újra az lettél, akire vártunk A játékra mondtad az igent Miközben a szíved pihent Az voltál, ami a saját álmod Boldog, szabad, biztos, de látod Nem tudom, hova sodort a sors.