A gitártokokban gyûlnek az aprópénzek, Boldogan dalolnak az utcazenészek, Az élettől részeg az az öreg csavargó, az a padon alvó, Csipp-csepp, egy esőcsepp cseppen a földre, Csak figyelem csöndben, hogy a tócsát kitöltse, Csak fel ne költse, hisz jobb, ha nem látja, Hogy újságpapírral van bevetve az ágya, Pedig valaha szerették, de a magányba menekült, És pont azokon a napokon marad rohadtul egyedül, Mikor kéne egy társ, akivel mindent megoszthat, Örömöt, bánatot, jót és rosszat.