A baj az, hogy mindig a magasba kívánkozunk, mint a buborék, és lehullunk a feneketlenségbe, mint a kő.

Kapcsolódó idézetek

1. Milyen felemás érzések közt élünk, milyen sokféle vonzások között, pedig zuhanunk, mint a kő egyenesen és egyértelmüen. Pilinszky János
2. A boldogság nem állandó, hanem hol jön, hol megy. Egyszer csak fölbukkan, majd kipukkad, mint a buborék, és eltûnik.
3. Olyanok vagyunk, mint a vízben esett ember, akinek mindaddig kell vergődni, és minden ághoz kapni, még ki nem szabadul, vagy el nem vész. Mikes Kelemen
4. Az baj, hogy az ember soha nem tud örülni annak, amije van: mindig vékonyabb akar lenni.
5. Az emberek olyanok, mint a vízen kacsázó kövek: előbb-utóbb el fognak süllyedni.
6. A bánat olyan, mint a kő: egymagunk leroskadunk alatta, ketten könnyen elvisszük az útból.
7. Egy gondolatunk kimúlik, s magával ragad bennünket a feneketlen szakadékba, melyben a zuhanásunk sosem marad abba. Marno János
8. Halandók módjára félünk mindentől, de úgy vágyunk mindenre, mintha halhatatlanok volnánk. Francois de La Rochefoucauld
9. Az aggodalom olyan, mint az állandóan csöpögő víz; az állandóan csöpögő idegesség gyakran kerget őrületbe és öngyilkosságba embereket. Dale Carnegie
10. Mindig megkívánjuk a másét, s közben a miénket elveszítjük. Polgár Ernő