A boldogtalanok rossz szokása, hogy igényt tartanak a környezetük sajnálatára, abban a szent meggyőződésben, hogy jogosultak rá.

Kapcsolódó idézetek

1. A boldogtalan egyetlen vigasza, hogy mások ugyanúgy szenvednek körülötte. Donatien Alphonse Francois de Sade
2. A türelmetlenek boldogtalanok, mert mindig akarnak valamit, s mindig azt kapják, amit nem akartak. Nádas Péter
3. Némely emberek olyan szerencsétlenek, hogy még akkor sem hisznek hasznosságukban, mikor jót cselekszenek másokkal. Aiszóposz
4. Boldogtalanok a balgák, akik azt hiszik, hogy boldogok. Olyan hit kell, mely tudással társul, olyan hit, mely tetté válik. Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko
5. Az emberek hajlamosak arra áhítozni, ami a legrosszabb nekik. Joanne Kathleen Rowling
6. A boldogtalanság rossz dolgokat szül. Virginia Macgregor
7. Némelyek talán már mit sem nyerhetnek azok szemében, akikkel együtt élnek, s miután kimutatták nekik szívük ürességét, megérdemeltnek érzik a róluk alkotott szigorú ítéletet. De vagy mert leküzdhetetlenül vágyódnak a nélkülözött hízelgésekre, vagy mert olyan jó tulajdonságokkal akarnak kérkedni, amelyek nincsenek meg bennük, remélik, hogy meghódítják idegenek becsülését és szívét, még ha idővel el is kell veszíteniük. Vannak született haszonlesők, akik nem jók barátaikhoz és rokonaikhoz, éppen mert úgy dukálna, hogy jók legyenek; viszont azzal, hogy idegeneknek szívességeket tesznek, a hiúságukat legyezgetik; mennél szûkebb a kör, annál komiszabbak, mennél tágabb, annál szolgálatkészebbek iránta. Honoré de Balzac
8. Egy dolgot szeretünk csak jobban a gazdagok kárhoztatásánál: ha sajnálhatjuk őket. Mi, akik hozzászoktunk ahhoz a kellemetlen érzéshez, amikor üres zsebeinket tapogatjuk, szeretnénk azt hinni, hogy a gazdagok szánni való lelkek. Megtévelyedve kergetik a bankókat, hogy aztán előbb vagy utóbb a depresszió és a kiüresedés útjára lépjenek. Ahogy mondani szokás, a pénz nem boldogít, és az anyagi nehézséggel küszködők szeretnek is hinni ebben.
9. Az emberek is úgy vannak a maguk rosszaságával, mint hitetlen papok a vallásukkal. Csinálják, de nem hisznek benne. Wass Albert
10. Amikor boldogtalanok vagyunk, olyan emberek társaságára vágyunk, akik hozzánk hasonlóan nyomorultul érzik magukat, annak keserédes igazolása után, hogy nem azért szenvedünk, mert elszegődött mellőlünk a szerencse, vagy mert rossz döntést hoztunk, hanem mert ez az élet rendje. Carsten Jensen