A civilizáció a legnagyszerûbb játék, egy csodálatosan bonyolult közösségi torna, amelyben az embernek jól kell játszania, ha élvezni akarja a kisebb-nagyobb titkos örömöket.

Kapcsolódó idézetek

1. Civilizációnk az élet értelmének, a szabadságnak, az emberiség fontosságának és halhatatlanságának káprázatos tûzijátéka. Ámítás és önámítás, de segít nekünk élni egy olyan univerzumban, amelyben ezen kívül lehetséges, hogy nincs értelme, és nincs szabadság, és az emberi lét végtelenül esendő és mulandó. Hankiss Elemér
2. A civilizációnak épp az a célja: mindenből élvezetet csinálni. Lev Tolsztoj
3. A civilizáció is "mesterséges" világ, "képződmény", védőburok, amelyet álmokból és mítoszokból, gondolatokból és tudásból, értékekből és hitekből, tapasztalatokból és elképzelésekből szőtt az emberiség, és amellyel körülvette magát, hogy védekezzék egy idegen világ veszélyeivel, félelmeivel és szorongásaival szemben. Egy olyan világgal szemben, amelyben nemcsak fizikai túlélésért, hanem reményért és szabadságért, harmóniáért és az élet értelméért is küzdeni kell. És lehet. Hankiss Elemér
4. Felnőni azt jelenti, hogy az ember egyre ügyesebben tud eligazodni az élet játékszabályaiban. Mert ezt is észre kell venni annak, aki fel akar nőni: az élet mindenekfölött játék. Rettentően komoly játék, nem vitás, de attól még nem kevésbé játék. Ezt a játékot úgy kell játszanunk, hogy minden izmunkat megfeszítjük a győzelemért, de mint minden játékban, itt sem csak ezért, hanem magáért a játékért is hajtunk. Sőt igazán a játék öröme számít.
5. Igen, a játék minden bizonnyal egyike azoknak az ősi, alapvető erőknek, amelyek létrehozták az emberi civilizációt. De nem valószínû, hogy korábbról való, mint maga a civilizáció. Lehet valami közös a játék és az emberiség "archetipikus tevékenységei" között, de (...) ez nem jelenti azt, hogy a játék "áthat" minden emberi tevékenységet. És végül, szép és felemelő aforizma azt mondani: "minden játék" - ahelyett, hogy azt ismételgetnénk keserû lemondással: "minden hiúság". De nem igaz. Mert nem minden játék. Hankiss Elemér
6. Az emberi kultúra a játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki. Johan Huizinga
7. A civilizáció élet és halál kérdése. Ez így kicsit fellengzősen hangzik, de valószínûleg igaz. Az emberek és emberi közösségek nem tudtak volna megélni ezen a bolygón, ha nem vették volna magukat körül - nem pusztán váraik, városaik és házaik falával, fegyverekkel, szerszámokkal, törvényekkel és intézményekkel, hanem - szimbólumok védőszféráival is: mítoszokkal és vallásokkal, hiedelmekkel és értékekkel, eszmékkel és teóriákkal, mûalkotások ragyogó csillagképeivel. Egyszóval, egy briliáns konstruktummal: civilizációjukkal. Hankiss Elemér
8. Az ember játszik, nyer, játszik, veszít. Játszik. A játszás maga vonz bennünket ellenállhatatlanul. Egyik évből a másikba kockázzuk át mindazt, amit szeretünk. Hogy mit teszünk kockára, felfedi, mi értékes nekünk. Jeanette Winterson
9. A játék csak egy másik változata a munkának; összes formájában bensőséges szerepet játszik az emberi tudás felhalmozásában. Ray Kurzweil
10. A civilizáció (...) arra készteti az embereket, hogy szorosan összefonódó csoportokba álljanak össze; ezt a célját csak úgy érheti el, ha állandóan fokozza a bûntudatot. (...) Ha a civilizáció szükségszerû fejlődési folyamat a családtól az emberiség egészéig, akkor (...) a szeretet és a halál ösztönének örök küzdelme miatt e folyamat szorosan összekötődik a bûntudat növekedésével, amit egy bizonyos ponton túl az ember már alig tud majd elviselni. Sigmund Freud