Ugrás a tartalomra
A düh mindig sok üres helyet hagy maga után, ahová azonnal, mint az árvíz, befolyik a szomorúság, és hatalmas folyóként hömpölyög, kezdet és vég nélkül.
Kapcsolódó idézetek
-
Amikor a fájdalom elmúlik, jön a helyére a harag. Aztán amikor a harag is kifutja magát, érkezik helyette a magány. Az érzések végtelen körben követik egymást, az egyik elveszett érzés helyére mindig jön egy másik.
Cecelia Ahern
-
Az aggodalom olyan, mint az állandóan csöpögő víz; az állandóan csöpögő idegesség gyakran kerget őrületbe és öngyilkosságba embereket.
Dale Carnegie
-
A düh olyan, mint egy horgony, nem enged továbblépni.
Abby Fabiaschi
-
A düh olyan, mint egy gyúlékony gáz - a legapróbb szikrától azonnal belobban, és egyetlen cifra lánggal elég.
Stephen King
-
A düh összetett érzelem. Ha az ember tudja, mit akar megváltoztatni, akár még hasznos is lehet. Mert nagyon sok energiát szabadít fel. De a düh és a tehetetlenség kombinációja depresszióba torkolló zsákutca.
Joris Luyendijk
-
Nincs vigasz a dühben. A düh emészti a lelket, míg már nem is marad lélek.
-
A dühből és gyûlöletből, ami oly sokáig uralta a szívemet, már csak néhány halvány nyom maradt. Olyan volt, mint a vihar, amely úgy tombol, mintha itt lenne a világ vége, aztán egyszer csak véget ér, és sietve tovább áll.
Susanna Tamaro
-
A düh olyan, akár a lárva. Pillanat alatt képes elszaporodni, végül pedig olyan állapotot idéz elő, amelyből nincs visszaút. Elég volna végeznem a lárvákkal. Ám a dühöt nem lehet akarattal legyőzni. Éppen ezért utálom annyira.
Kanehara Hitomi
-
A félelem a sötét oldal kapuja. A félelem dühöt szül, a düh gyûlöletet, a gyûlölet kínt, és szenvedést.
-
Miféle szavakkal írhatnám le az árvíz iszonyatos pusztítását? Nincs arra emberi eszköz, hogy megállítsuk! Magasra duzzad, vadul hömpölyög, alámossa a hegyeket, áttöri a legerősebb gátat is, kiszaggatja tövestül a fákat; őrjöngve rohan, szántóföldek talajától zavaros; magával ragadja a szegény, fáradt parasztok már-már elviselhetetlen fáradozásának minden gyümölcsét. Siváran, kifosztva, mélységes nyomorúságban maradnak ott a völgyek.
Leonardo da Vinci