A Facebook semmi más, mint a rengeteg érzelmi feszültséggel élő, önmagát becsapó ember kompenzációs eszköze.

Kapcsolódó idézetek

1. Van egy barátom, akinek a Facebook posztjai kizárólag a Facebookról való panaszkodásról szólnak. Paul F. Tompkins
2. A blogolás és a végtelen Facebook-hozzászólások gyártása pótcselekvés csupán a saját szereplési kényszer (...) lecsillapítására.
3. Minél több időt szánunk a Facebookra, egyértelmûen annál rosszabbul érezzük magunkat. Akiket a közösségi oldalakon látunk, azok a valóság javított és kozmetikázott változatát mutatják számunkra. Henrik Fexeus
4. Az öncélú közösségimédia-használat pusztán önmagunk egójának a nyalogatása. Csernus Imre
5. A Facebook elvileg közösségi oldal, ám úgy látom, a legtöbb ismerősöm, magamat is beleértve, túl sok időt tölt a saját profilja szerkesztgetésével meg a mások üzenőfalának összefirkálásával ahelyett, hogy inkább személyesen találkoznának. Jodi Lynn Picoult
6. A Facebook (...) belehajszol egy olyan létbe, ami a valóságon kívül van. Jakupcsek Gabriella
7. Már el is felejtettem, milyen furcsa ez a Facebook: mindenki posztolgat az életéről. (...) De az egész csak kirakat. Kamu minden, méghozzá gondosan szerkesztve. Az emberek kiposztolják, hogy ölelkeznek a párjukkal, akit igazából utálnak, hátha sikerül meggyőzni a világot, hogy boldogok - hiszen ha mindenki más úgy gondolja, akkor csak azok, nem?
8. Mit tesz például a Facebook? Megadja a kapcsolódás illúzióját, miközben a személyesség hiánya és a fizikai távolság miatt mégis biztonságban érezhetjük magunkat. Valójában persze a szemünk előtt nő fel a lehető legmagányosabb generáció. A digitális világ csak tovább rombolja a sérült kapcsolati képességünket, pont azt, ami az embert igazán emberré teszi.
9. A közösségi média a felszínes, extrovertált én reklámja. Hozier
10. Sokáig nem tudtam, mi az a Facebook, de most, hogy tudom, azt kell hogy mondjam, az élet elpazarlásának tûnik. Betty White