A fertőző betegségeknek szinte mindig szélesebb környezeti és szociális okai is vannak. Ha és ameddig nem vesszük figyelembe azokat a gazdasági, környezeti és viselkedési tényezőket, amelyek egy új patogén megjelenését és terjedését befolyásolják, akkor és addig az ilyen mikrobákra és a betegséghez fûződő viszonyukra vonatkozó ismereteink szükségszerûen részlegesek és elégtelenek maradnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Mikrobiológiai ismeretek nélkül mindenki azt gondolja, hogy a világ növényekből, állatokból és emberekből meg gépekből áll, eltekintve a néha előforduló láthatatlan apró valamiktől, amik fertőző betegségeket okozhatnak, de ezeket ritka véletlenszerû eseményeknek tartjuk, azt gondolhatjuk, hogy a láthatatlan valamik is ritkák. A világ nem ilyen. A legkülönfélébb baktériumok nemcsak léteznek valahol, hanem tele van szórva velük a talaj, a levegő, a természetes vizek, a tárgyak, az élelmiszerek, a kezünk, az ágyunk, mi magunk is. Csányi Vilmos
2. A fertőző betegségek nem letûnt korok tanúi, hanem, akár a betegség úgy általában, az az ár, amit a világban elfoglalt helyünkért fizetni kell. Stephen S. Morse
3. Mióta a fertőző betegségek nagy részét sikerült visszaszorítani, az élettartamot befolyásoló legfőbb tényezőkké az életmód - étrend, mozgás, dohány- és alkoholfogyasztás -, a szociális helyzet és az iskolai végzettség váltak. Julian Sheather
4. Gyakran hallható állítás, hogy az élettartamunk egyharmadát a génjeink határozzák meg. Egy másik harmadát a környezet, az életkörülmények, hogy gazdagok vagyunk-e vagy szegények, hogy dohányzunk-e vagy sem, hogy sokat vagy keveset mozgunk-e stb. A harmadik harmad pedig a véletlen függvénye. De nem szerencsés, ha ezt a három okot mereven különválasztjuk, mintha az egyik betegség genetikailag meghatározott volna, a másik pedig a mi hibánkból következne be, minden mást pedig a körülmények véletlen összjátéka magyarázna. Az, hogy valaki megbetegszik vagy meghal, egy összetett rendszer meghibásodásának következménye, amiben éppúgy szerepet játszanak a gének, mint a környezeti tényezők. Rudi Westendorp
5. A gondolatok, az új ismeretek, a politikai meggyőződések, a divatok terjedése mind fertőzéses jelenség: egyes egyedek interakciók révén, amelyek napi szinten alakítják kapcsolati halónkat, megfertőznek másokat. Alessandro Vespignani
6. Léteznek az örökletes betegségek és a szerzett betegségek. Előbbiekért a rossz génjeinket okolhatjuk, utóbbiakért a körülményeinket. Van azonban egy harmadik kategória is, amiről egyre többet hallani. Ezek a "kapott", jellemzően kitalált betegségek. A felelősöket a pszichológusok között érdemes keresni. Szigeti Ildikó
7. A gondolatokat át lehet vinni, és azáltal, hogy egyik személyről a másikra visszük át őket, terjedni is képesek. Bizonyos gondolatok - a vallásos hiedelmek, a főzési receptek vagy a tudományos hipotézisek - olyan hatékonyan terjednek, hogy végül hosszantartóan áthathatnak egész népességeket. A kultúrát elsődlegesen és javarészt ilyen fertőző gondolatok alkotják. Dan Sperber
8. A szociológiai, történelmi, ökológiai tényezők csak és kizárólag együttesen vizsgálhatók, és csak mindent egybevetve lehet elfogadható képet kapni a kultúra egészéről. Egyik információ sem áll meg a másik tényanyaga nélkül.
9. Az egyik embernek pechje, a másiknak pedig mázlija van. De az orvostudományban nincsenek véletlenek - egy betegség jelentkezése mögött mindig valamilyen biológiai mechanizmus áll, csak nem mindig tudjuk, hogy mi az. Tehát egy betegség sohasem egyetlen okra, hanem különböző részokok együttes előfordulására vezethető vissza. Rudi Westendorp
10. A biológiai sokféleség pajzsként véd bennünket a fertőző betegségektől. Nagyon nem mindegy, mennyire ép körülöttünk a természet. Mert ha megőrizzük az épségét, akkor véd minket a betegségektől. Ha megsérül, mi is sérülékenyebbek leszünk a kórokozókkal szemben. Kemenesi Gábor