Ugrás a tartalomra
Mikrobiológiai ismeretek nélkül mindenki azt gondolja, hogy a világ növényekből, állatokból és emberekből meg gépekből áll, eltekintve a néha előforduló láthatatlan apró valamiktől, amik fertőző betegségeket okozhatnak, de ezeket ritka véletlenszerû eseményeknek tartjuk, azt gondolhatjuk, hogy a láthatatlan valamik is ritkák. A világ nem ilyen. A legkülönfélébb baktériumok nemcsak léteznek valahol, hanem tele van szórva velük a talaj, a levegő, a természetes vizek, a tárgyak, az élelmiszerek, a kezünk, az ágyunk, mi magunk is.
Kapcsolódó idézetek
-
A világ sokkal komplexebb, mint amit a kis emberi agyunkkal fel tudunk fogni belőle, és sokkal több minden létezik, mint amit mi látunk, érzékelünk, meg amiben hiszünk.
-
A fertőző betegségeknek szinte mindig szélesebb környezeti és szociális okai is vannak. Ha és ameddig nem vesszük figyelembe azokat a gazdasági, környezeti és viselkedési tényezőket, amelyek egy új patogén megjelenését és terjedését befolyásolják, akkor és addig az ilyen mikrobákra és a betegséghez fûződő viszonyukra vonatkozó ismereteink szükségszerûen részlegesek és elégtelenek maradnak.
Mark Honigsbaum
-
Mikroszkóp alatt a baktériumokat csak világos pontoknak látjuk a sötét háttér előtt. De összességében többek ennél: minden egyes baktériumnak megvan a maga népe. A legtöbbjük jól nevelten ücsörög a nyálkahártyában, és edzi az immunsejteket, ápolja a bélbolyhainkat, megeszi, amire nincs szükségünk, vagy vitaminokat termel a számunkra. Mások a bélsejtek közelében vannak, piszkálják őket vagy mérgeket állítanak elő. Ha a jók és a rosszak aránya megfelelő, a rosszak megerősítenek bennünket, míg a jók gondoznak és egészségesen tartanak.
-
A világ tele van olyan dolgokkal, amelyeket nem látunk, mégis tudjuk, hogy vannak, és igaznak hisszük őket. Gondolataink például állandóan és élénken megtapasztalhatóan jelen vannak, mégsem tudja senki, hogyan keletkeznek. Nem lehet okát látni, nincs szaguk vagy kiterjedésük, mégsem merül fel bennünk a kétely, hogy esetleg nem lennének valóságosak. Az álmokkal ugyanez a helyzet. Mindannyian álmodunk, de csak találgatni tudjuk, hogyan és miért.
-
Senki sem tudja igazán, hány élő lény van a földön, de kigondolhatjuk, és az a szám nagyon nagy. Nemcsak ahhoz nincs elég szavunk, hogy ezekről az életekről beszéljünk, de a számukról sem tudunk beszélni igazán. Ez talán segít, hogy elképzeld, hány dolog élt már a földön: a világon sok a tenger, és mind mellett van homokos part. Ha egyszer egy ilyenen jársz, vegyél fel a sok közül egy szem homokot, és nézd meg! Képzeld azt, hogy az egy kis világ a maga tengereivel és partjaival és homokszemeivel; éppen olyan, mint a Föld! Az élet fáján annyi ág van, ahány homokszem az összes kicsi parton az összes kicsi homokszemvilágban. A világunkról beszélni az összes szavunk kevés lenne.
Randall Munroe
-
Meglehet, ma már nem borzongunk bele, ha a tudomány nyüzsgő vírusok és baktériumok képét festi elénk, amelyek tudattalanul hajtják végre felforgató tervüket - utálatos, kicsi, gonoszkodó automaták. De tévedés lenne belenyugodnunk abba a gondolatba, hogy ezek idegen betolakodók, vagyis nem olyanok, mint azok a sokkal értelmesebb szövetek, amelyekből mi állunk. Mi pontosan ugyanolyan automatákból állunk, mint amilyenek megtámadnak bennünket - nem különbözteti meg külön glória az emberi antitesteket azoktól az antigénektől, amelyekkel harcolnak; a mi antitestjeink egyszerûen csak ahhoz a klubhoz tartoznak, ami mi vagyunk, vagyis értünk harcolnak.
Daniel Dennett
-
A világban vannak jó és rossz dolgok - mikrobáink világában sincs ez másképp. A rosszaknak legtöbbször van egy közös tulajdonságuk: a legjobbat akarják - maguknak.
-
Az emberiség betegséggel, és a betegségek és a tünetek viszonyával kapcsolatos nézetei tévesek lehetnek. A betegség és annak tünetei sokszor nem azonosak egymással. A betegség valami élő és láthatatlan - tulajdonképpen olyan, mint egy szellem -, ami megtámadja a testet, és tüneteket okoz, és a tünetek minden egyes embernél eltérőek lehetnek. És néha az is előfordul, hogy semmiféle tünetet nem okoznak.
-
Csak baktériumsejtből ugyanannyi él a testünkben, mint emberi sejt. És az összes többi lényről még nem is beszéltünk. Úgy tekinthetünk magunkra, mint egy fára az esőerdőben. Nemcsak magában áll, hanem mindenféle rovarnak, madárnak, majomnak, hüllőnek, más növénynek stb. is otthont ad. Ugyanígy mi is többek vagyunk magunknál, egész ökoszisztémát alkotunk. Otthont adunk mindenféle élőlénynek, akiket nem igazán érdekel, hogy örülünk-e a jelenlétüknek.
Nicklas Brendborg
-
A világ egy bonyolult, állandóan változó káosz. Az ok-okozati összefüggések nem egyenes vonalban követik egymást. Egy esemény bekövetkezéséhez több száz, vagy akár több ezer tényező járul hozzá. Gyakran mégis csak néhánynak tulajdonítjuk őket.
Rolf Dobelli