A fogyatékosságokat csak a szeretetlen észleli; ezért, hogy belássuk, magunknak is szeretetlenné kell válnunk, de sosem jobban az épp szükségesnél.

Kapcsolódó idézetek

1. Egyszer rá kell jönnünk, hogy bárki viseli is a gondunkat, az is csak egy ember, nincsenek különleges képességei, és igazából nem tud megvédeni attól, hogy megsérüljünk. John Green
2. Bármennyire szerethetjük egymást, mindig egyedül vagyunk; ha szenved valaki, fájdalma csakis az övé, senki nem vállalhat belőle egyetlen parányi részecskét sem; az egyik ember szenvedésétől még nem érzik magukat rosszul a többiek, hiábavaló itt bármi nagy szeretet. Ezért menthetetlenül magányos az életünk. Dino Buzzati
3. Ha olyannak látjuk az embereket, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket; ha viszont úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek. Johann Wolfgang von Goethe
4. Gyakran könnyebb szeretni, mint szeretve lenni. Kísérleteink, hogy függetlennek tûnjünk, megfosztanak másokat a lehetőségtől, hogy kimutassák szeretetüket. Paulo Coelho
5. Milyen különbül, mennyivel forróbban és bensőségesebben vagyunk azonosak bûneinkkel, fogyatékosságainkkal, mint erényeinkkel és képességeinkkel! Mennyivel inkább jellemez engem az, ami gyöngeség bennem, amire vágyom és tudom, hogy árt nekem, amit szeretnék, s amihez nem vagyok elég erős, bölcs és fegyelmezett, mint az, hogy néha és nagyjából mégis összeszedem magam, elkövetek valamit egészségemért is, mellékesen teljesítem kötelességeim. Márai Sándor
6. Ahhoz, hogy tudomásul merjük venni tehetetlenségünket, bizonyára nagyon erősnek kellene lennünk: minden vágyaink szerint való cselekvésre képeseknek. Akkor talán érdekek nélkül is szétnézhetnénk a világban magunk körül. Szilágyi István
7. Önmagában a szeretet nem elég. Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett, akiket szeretünk, sosem elég azt mondani, szeretlek, hanem minden áldott nap ki is kell mutatnunk azt a szeretetet, még olyankor is, amikor akadályokat gördít elénk az élet.
8. A betegség kiszolgáltatottá tesz, de nem tehet teljesen önzővé. Karsai Dániel
9. Kár, hogy nem láthatjuk magunkat olyannak, amilyennek mások látnak minket. (...) Néha szükség van arra, hogy kicsit távolabbról nézzünk valamire, ami túl közel van a szívünkhöz.
10. Az ember mindent nélkülözhet, csak a másik embert nem. Különösen a betegségben tanuljuk meg, milyen nagy szükségünk van a másik emberre. Paul Valéry