A fordító mindig a lehetetlennel küzd. Az alaphelyzet az, hogy korunkban, amikor az erudíció nem divat, a fordítónak elvileg mindent tudnia kell vagy tudnia kellene.

Kapcsolódó idézetek

1. A fordító nem szavakat, hanem kultúrát fordít. Bár teljesíthetetlen, de törekedni kell rá. Horváth Viktor
2. A fordító olyan, mint a kicsi gyerek. Elbújik, és közben azt szeretné, ha látnák. (...) Ha valaki dicséri valamelyik szerzőmet, mert nagyon tetszik neki egyik vagy másik regénye vagy drámája, és eszébe sem jut, hogy a szerző a szóban forgó mûvet nem magyarul írta, akkor is a munkám dicséretének tartom, mert elértem célomat. Kúnos László
3. A fordítók nem annyira átadnak egy üzenetet, mint inkább átírják az eredetit. És ebben rejlik a nehézség. Az újraírás írás, és az írás mindig tükrözi az író ideológiáját és részrehajlásait. R. F. Kuang
4. A fordítás útkeresés az értelmezés káoszában. Kezdetben csak kapkodom a levegőt, aztán egyszerre megreped a fal, s megnyílnak a titkos ajtók. Az összetett mondatok labirintusában bolyongva ott találom magam történetek, sorsok, érzelmek, gondolatok, a létünket értelmező mondathullámok között. A fordítás alázat. Szenvedény, szerelem és játék. Találkozás nagyszerû elmékkel. De idegmunka is. Vagy olyan, mint megmászni egy leküldhetetlennek tûnő hegyet, néha oxigénmaszk nélkül.
5. A fordítás nekem olyan, mintha nyomozóként lennék benne egy izgalmas detektívtörténetben: folytonos keresés, kutatás, amelynek célja a tettes kiderítése, vagyis az adekvát nyelvi fordulat megtalálása annak ellenére, hogy nyilvánvaló, nincs és nem is lehet egyetlen végső megoldás.
6. Előbb-utóbb minden természettudós beleütközik abba a problémába, hogy a kor tudományos színvonalán egy-egy kérdés megválaszolása lehetetlen. A kutató kénytelen a hit eszközéhez nyúlni, hogy továbbléphessen. Így válik a hit a természettudományos gondolkodásnak is valamilyen értelemben részévé. Vizi Elek Szilveszter
7. Lefordíthatatlan szöveg elvileg nem létezik, mivel minden nyelven mindent ki lehet fejezni, csak az a kérdés, milyen áron. A nagyon játékos nyelvezetû vagy éppen formailag különleges elvárásokat támasztó mûvek jól megizzasztják a fordítót, és valami szükségszerûen elvész az eredetiből (ami tulajdonképpen szinte minden fordításra igaz).
8. A fordítás tulajdonképpen abból áll, hogy az ember kinyitja a könyvet és rögtön problémákkal találja szembe magát, és ez így megy egészen addig, amíg be nem fejezi. Kúnos László
9. A fordítás lényeges része minden ország irodalomtörténetének, annak is kell lennie. A jó fordítások ugyanolyan fontosak, mint az eredeti írások; amelyik nemzet keveset fordít, annak az irodalma kevésbé változatos. A fordítások oxigénnel látják el a már meglévő irodalmat, új ötleteket hoznak, új ablakot nyitnak, sőt, falakat döntenek le. Jón Kalman Stefánsson
10. Az üzletember a realitásérzékéből él, a fantázia burjánzása elég veszélyes lehet - az ember ott is esélyt lát, ahol semmi sincs, nagyobbnak látja a rizikót, mint amilyen valójában -, következésképpen a jó üzletember elég száraz egy figura. (...) Az író azonban éppen a fordítottja, főleg, ha tudományos-fantasztikus mûveket ír. Ha fejlett realitásérzéke lenne, hozzá sem fogna a regényíráshoz, hiszen annak valószínûsége, hogy meg is jelennek a mûvei, jóval kisebb, mint hogy a hóember túléli a pokolban. A fantázia területén viszont hatalmasnak kell lennie, mûvésznek, valódi artistának; a lehetetlen, az ép észnek ellentmondó, az abszurd dolgok területén igazán otthon kell hogy legyen, a legtévesebb gondolatmeneteket is következetesen kell végigvinnie, meg kell hazudtolnia teret és időt, számára semmi sem lehet lehetetlen. Andreas Eschbach