A fotográfia képes azon pillanat érzését felerősíteni, amit akkor éltem meg, amikor exponáltam. A fényképnek nincs is más választása. A fotográfia nem lát a jövőbe. Meg persze a múltba sem. Egy kép mindössze az a pont, ahol a jövő összeér a múlttal. Ha úgy tetszik: a folyamatos jelen.

Kapcsolódó idézetek

1. A fotográfia egy olyan kapu, amin keresztül be tudunk lépni olyan világokba, ahova alapvetően nem mennénk, mert nem lehetünk ott mindenhol. Egy jó fotó meghatározza a véleményünket olyan dolgokról is, amiben sosem lehettünk jelen élőben.
2. A fotográfia megfog. Megköt. Szeretjük azt mondani, hogy megörökít, bár ez nem igaz. De a szándék kétségtelenül ez. Nyoma nincs benne az elengedésnek. Bartis Attila
3. Különös dolog a fénykép: mindig jelen időben van, mindenkit egyetlen pillanatban ábrázol, és az a pillanat soha többé nem jön el. Az utókor számára készítjük, és miközben villan a zár, önmagunk jövőbeni változatára gondolunk, amint visszatekint erre az eseményre.
4. A fotográfia időutazás: a pillanat mûvészete, amivel meg tudjuk állítani az időt, és megállítani az időt egy csoda. Csak valahogy ezt a csodát elszürkítettük. Ott állunk életünk nagy pillanata előtt, hátat fordítunk neki, belevigyorgunk a kamerába, megnyomjuk a gombot, és vége. A lényeg nem velünk történik, hanem mögöttünk. Pedig egy életünk van, és minden egyes pillanat megismételhetetlen, és ezek a képek segítenének nekünk emlékezni, mi mégis hátat fordítunk, csak azért, hogy elmondhassuk vagy megmutathassuk, hogy ott voltunk.
5. Minden fotográfia időparadoxon. Időn belüli időtlenség, mulandó örökkévalóság. Fényképezni nem más, mint kivonni a valóságból az időt egy pillanatra, majd visszaadni ezt a pillanatot az időnek. Bartis Attila
6. A fotográfia az ember változó pillantása, amellyel a világra - olykor a saját pillantására - tekint.
7. Sem a múltban, sem a jövőben nem szabad annyira elmerülnünk, hogy elszalasszuk a jelen történéseit. Olyan ez, mint amikor mindent megteszünk, hogy megkomponáljuk a tökéletes fotót, de közben agyban abszolút nem vagyunk jelen. A fényképek lényege, hogy felidézzék az emlékeket, de nekünk a fénykép készítésén kívül semmilyen más emlékünk nem lesz, mert kizárólag erre az egy mûveletre koncentráltunk akkor. Ne tegyük ugyanezt az életünkkel. Igenis vegyük észre, mi történik itt és most. Ha nem így teszünk, elvesztegetjük a jövő tervezésére szánt időt, és nem fogunk emlékezni rá, amikor már a múltunkká vált.
8. A fotózás nem szegény rokona sem a festészetnek, sem a filmezésnek. Ez az a képzőmûvészet - és sokáig az is marad -, amely feltalálta a modern látványt. Oliviero Toscani
9. A fotográfus valójában a fénnyel rajzol. Egy ember, aki fénnyel és árnyékkal írja és újraírja a világot.
10. Butaság azt gondolni, hogy a fotózás objektív. Egy térfigyelő kamera az objektív. De egy ember kezében egy géppel sosem lesz az. A fotográfia szubjektív, akárcsak az ember.