Ugrás a tartalomra
Nincsenek egyedülálló gének; a gének sokasága létezik, és viselkedésük attól függ, hogy mi történik a testben. Másképp mûködnek az egyik emberben, mint a másikban. A gének a genetikai demokrácia tagjai.
Kapcsolódó idézetek
-
A gének lehetőségek. Információk. Domináns módon ránk kényszeríthetnek dolgokat, vagy lehetőségeket kínálhatnak föl. Mindenekelőtt azonban: tervek. A gének semmire sem képesek, amíg el nem olvassák és fel nem használják őket. Néhány tervvel ezek közül nem tudunk mit kezdeni - ezek arról döntenek, hogy emberek legyünk-e vagy baktériumok. Mások hosszú ideig lappanghatnak (mint az öregségi foltok), megint másokkal rendelkezhetünk ugyan, például nagy mellel, mégsem válnak valósággá. Az egyik embernek szerencséje van, a másiknak nem.
-
Egyetlen gén (...) nagyon ritkán határozza meg az organizmus valamely pontosan azonosítható részét. Ehelyett valamilyen fehérje felszabadulását határozza meg a fejlődés meghatározott időpontjaiban, egy felfoghatatlanul bonyolult recept alkotóelemét, mely általában hatással van más részek felépítésére, amelyekre viszont sok más gén is hatást gyakorol.
Steven Pinker
-
A fő genetikai különbség nem a népek vagy az emberfajták, hanem az egyedek között van. A népek genetikai eredete közti különbség csupán csekély (és egyre csökken a jelenlegi felgyorsult mobilitásban és a migrációs és kulturális cserekapcsolatok folytán), de jelentéktelen is, és elsősorban a különböző éghajlatokhoz való alkalmazkodásnak köszönhető, amelyekben élünk.
Luigi Luca Cavalli-Sforza
-
A génjeid önmagukban nem határozzák meg, hogy kivé fogsz válni. Míg a szüleinktől kapott genetikai anyagunk állandó, ma már tudjuk, hogy a génjeink folyamatosan dinamikus kölcsönhatásba lépnek környezetükkel. Sok különböző tényező, például a táplálkozás és a stressz befolyásolja a gének kifejeződését. A génexpresszió egy fontos folyamat, mert jelentős szerepet játszik az egészségünk és közérzetünk alakításában és abban, hogy milyen személyekké válunk.
-
A gének és a környezet szoros versenytársai egymásnak. Mondhatnánk, hogy arra sodródunk, amerre a génjeink terelnek bennünket, de ez nem jelenti azt, hogy előre meg van írva, hogy ilyen vagy olyan ember lesz belőlünk.
Lawrence Wright
-
Nem egyetlen pontosan meghatározható "biológiai ént" öröklünk a szüleinktől. A génjeink rendkívül sok potenciális ént kódolnak, és a szociális - valamint más - körülményeink, illetve azok percepciója közrejátszik abban, hogy végül melyik én lesz belőlünk.
-
20 ezer emberi génnel rendelkezünk, azonban sok millió bakteriális gén van a szervezetünkben. Ezek valójában a mi emberi génjeink. Nem tudjuk jobban különválasztani magunktól a mikrobiomot, mint bármely más szervünket. Az elődök megszakítás nélküli láncolata annál is sokkal régebbre nyúlik vissza, mint amikor őseink még csak kezdetleges halak voltak.
-
Bármit is kódoltak a génjeinkbe, az önmagában még nem jelent semmit. Az emberi viselkedés sokkal összetettebb ennél. Ugyanaz a genetikai állomány egyéntől és környezettől függően teljesen más eredményekhez vezethet. (...) A hajlam nem egyenlő az eleve elrendeléssel. Mi, emberek sokkal-sokkal többek vagyunk a DNS-ünknél.
William Landay
-
A gének ugyan "tervrajzként" szolgálnak, de nem változatlanok. Valójában a tudósok azt tartják róluk, hogy rendkívül kiszámíthatatlanok. Kapcsolatba lépnek a környezetükkel, és más génekkel és egyéb molekulákkal is együttmûködnek, hogy utasításokat adjanak a fejlődési folyamatokról. A színházi forgatókönyvhöz is hasonlítják őket, ahol ugyanazok a szavak és színpadi utasítások gyakran nagyon eltérő eredményekhez vezethetnek.
-
Bizonyos környezeti hatások befolyásolják a gének kifejeződését, és ezek a változások akár öröklődhetnek is. Az ember több mint részeinek matematikai összege.
Julian Sheather