A gyász összehozza az embereket, az igaz; ám ahogy a saját gyászukkal bánnak, szétválasztja őket.

Kapcsolódó idézetek

1. A fájdalom összehozza az embereket, talán még az örömnél is jobban, mert az utóbbiról, amilyen javíthatatlanul hálátlanok vagyunk, hamar elfeledkezünk. Eva García Sáenz de Urturi
2. A gyász olyan szeretet, amely elveszítette az otthonát. Az embernek meg kell tanulnia együtt élni vele, és muszáj továbblépnie. Soren Sveistrup
3. A gyászt meg kell élni. Meg kell élni, hagyni kell, hogy fájjon, de azt nem, hogy felemésszen. Kollár Betti
4. Más dolog a gyász, és megint más az eleven élet. Nem gyászol kevésbé az sem, aki közben azért látja és tudomásul veszi az élet valóságát. Erich Maria Remarque
5. A szerelem összeköt. A félelem elválaszt. A remény összehoz. Ian McEwan
6. Vannak, akiket a megpróbáltatások elszakítanak egymástól. Mások kapcsolatát, ahogy a miénket is, csak szorosabbá fûzik. Nicholas Sparks
7. A gyász hosszú és nehéz. Az egész életre kihat. A halott magával viszi a közös jövőt is.
8. Kegyetlen dolog a sors (...). Széttépi az embereket, összetöri a szíveket, fájdalmat okoz az ártatlanoknak. Ugyanezt teszi az idő: cafatokra marcangolja szét az embereket, míg már túl erőtlenek ahhoz is, hogy képesek legyenek felegyenesedni, hogy felálljanak és éljenek.
9. Ha valakit elveszít egy ember, előbb-utóbb túlteszi magát a gyászon. De ha még él a remény, hogy egyszer visszaszerezheti azt, akit szeret, akkor mindent meg fog tenni, hogy újra együtt legyenek.
10. A tragédiák néha összehozzák a párokat. Máskor meg szétválasztják őket.