A gyerekek cseppet sem líraiak, hanem apró vadállatok, csak az állatok negyedannyira sem önzők. Öldöklés - nagyjából ennyi lírai van a fiúkban. Ugyanakkor mindvégig van bennük valami sajátos hév, a dolgok iránti vágyakozás ereje, ami felnőttként már nincs meg az emberben, valamint az érzés, hogy az előttük álló idő korlátlan, és bármit is tesznek is, a végtelenségig tehetik.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyerekek kiszámíthatatlan módon megváltoztatják az ember életét, és rendíthetetlen odaadásukra nem lehet úgy számítani, mint a kutyákéra. Csak kapni és kapni akarnak, ritkán adni. Csupán a legönzetlenebb természetû felnőtt képes folyamatosan élvezni azt az érzést, hogy minden erőforrását kiapasztják, minden álmától megfosztják. És mindezért mi a jutalma? Nem több, mint az a ködös reménység, hogy ez a csodás teremtmény - ez a teljes, önálló személyiség, aki fölött semmiféle hatalma sincsen - talán majd nem követi el ugyanazokat a hibákat, nem ismétli ugyanazt a mintát, nem ismeri meg azt a kínt, amit a szülei éltek át és mértek egymásra. Elizabeth George
2. A gyerekek nem hülyék, csak kicsik, néha tisztábban látnak, mint a felnőttek, néha élesebbek a megérzéseik, mint a tapasztalt vén rókáknak. Még ártatlanok, nem kombinálnak, csak azt mondják, amit valóban éreznek. R. Kelényi Angelika
3. Tudom én: a gyerekek születésüknél fogva vadak. Egy kis gyengédség, felszíni engedelmesség - ez a legtöbb, amit remélhetek. A látszat alatt megmarad a vadság; keményen, ellenségesen, idegenül. Joanne Harris
4. Meglepődnél (...), ha tudnád, hogy mennyire logikusan tudnak a gyerekek gondolkozni, és hogy milyen tökéletesen felépített világ van a fejükben, amit mindig újabb információval töltenek meg. Nem mondom azt, hogy tudatosan hoznak meglepően logikus döntéseket, de a bennük zajló események örök rejtélyt képeznek. És hihetetlenül bátrak, mert nem ismerik az igazi veszélyt, nem tudják felfogni a következményeket, és ez a bátorság viszi őket előrébb és teszi őket képessé, hogy felmásszanak akár egy olyan fára is, amire egy felnőtt nem lenne képes. Bízik a saját erejében és a fa jóindulatában. Hidd el (...), fogalmunk sincs, mi zajlik le ezekben az apró kisemberekben. John Cure
5. A gyerekek kivétel nélkül mind állatokra hasonlítanak, de aztán ahogy felnőnek, túlsúlyba kerül bennük az emberi.
6. A "felnőttek" általában lehetetlenül gazdálkodnak az idővel. Örökös várakozásban élnek, múlt és jövő szakadékában. Egyre várnak valamit (hol ezt, hol azt), mígnem elérkezik haláluk órája. Nem így a gyerekek. Õk egy szabad órába, egy délutánba, egyetlen percükbe is életük egészét ömlesztik bele, ahogy csak a nagyon gazdagok tudnak és mernek költekezni. (...) Míg a gyermekkort kinőjük, e lelki gyermekséget halálig megőrizhetjük. Pilinszky János
7. Hát ennyi az ember. Állat. Indulatos, meggondolatlan állat, saját ösztöneinek prédája, ösztöneinek, melyek arra valók, hogy átörökítse az életet, ehelyett a legidiótább dolgokra sarkallják. Giorgio Pressburger
8. A gyermekek ösztönösen értenek a pénzhez. Márai Sándor
9. A gyerekek, akár a kutyák. Ha cseszegetik őket, azt hiszik, tényleg megérdemlik.
10. Az ember néha igazán elcsodálkozik a gyerekeken. Némelykor egészen váratlanul kirobban egyik-másik, akiről az ember azt gondolná, hogy semmi sem izgatja az égvilágon. Van olyan érzékeny természet, amelyik nem tud kifejezésre jutni mindaddig, míg el nem hajszolják a tûrőképessége határáig. Agatha Christie