A háború egyik legborzasztóbb kísérőjelensége, hogy a hadipropaganda, az üvöltés, a hazugságtömeg és a gyûlölködés mind-mind olyan emberektől származik, akik nem harcolnak.

Kapcsolódó idézetek

1. A háború a figyelem és a gyanakvás melegágya. Az éhség, a szomjúság, a halálfélelem feleslegessé teszi a szavakat. Tulajdonképpen nincs is szükség rájuk. Aharon Appelfeld
2. A háború árulás és gyûlölet, tehetetlen tábornokok zûrzavara, kín és gyilkosság, betegség és fáradtság, míg végül mindez elmúlik, és semmi sem változik, kivéve, hogy új szenvedés és új gyûlölet jön. John Steinbeck
3. Minden háború csak halált hoz, sok-sok ember halálát, akiknek dolgozni kellett volna, és nem meghalni. És szegénységet hoz, csapást, nyomorúságot. Akár megnyerik, akár elvesztik, a háborúban csak veszíteni lehet. Wass Albert
4. A háború abszolút őrültségre vall. Nem holmi részleges, hanem abszolút őrültségre. Az embernek, mint állatfajnak ez talán a legsajátosabb megkülönböztetőjegye, hogy ki vagyunk téve az őrültség ezen szörnyûséges megnyilvánulásának.
5. A háború a legbolondabb dolgokra kényszeríti az embereket. Giovannino Guareschi
6. Gyûlölködni, pártoskodni, egyik-másik oldalhoz elvakultan csatlakozni kifizetődőbb manapság. Egy darabig. Mert ugyanakkor mindannyian érezzük, hogy bajban van az emberiség. A pusztulás, a világméretû háború előjeleit mindenki érzékeli. Bozsik Yvette
7. A háború teli van szenvedéssel, bánattal és kétségbeeséssel. Azt gondolnánk, ezek a gyötrő érzések részletes leírást igényelnek, de valójában minél nagyobb a szenvedés és minél erősebb a kétségbeesés, annál fölöslegesebbé válnak a szavak. Aharon Appelfeld
8. Noha a háborús propaganda egész népcsoportokkal szemben vált ki gyûlöletet, a háborúk általában egy-egy kisebb elit csoport mesterkedései.
9. A háború más távlatot ad a dolgoknak, eltorzítja a valóságot. Minden mulandónak, pillanatnyinak tûnik.
10. A háború csúnya dolog, de nem a legcsúnyább. Sokkal rosszabb az erkölcs és a hazafias érzés romlott és leépült állapota, amely azt hiszi, hogy semmit sem ér egy háború. Amikor egy népet puszta ágyútöltelékként vagy szuronyok célpontjaként használnak egy vezető szolgálatára és önző céljaira, az ilyen háború lealacsonyítja a népet. Háború más emberi lények védelmében, amit a zsarnoki igazságtalanság ellen vívnak, háború, amely győzelemre vezeti elképzeléseiket a helyesről és a jóról és amely az ő saját háborújuk, amelyet szabad döntésükkel becsületes cél érdekében folytatnak, az gyakran újjászületésük eszköze. Az az ember, aki semmiért sem hajlandó megküzdeni, és nincs semmi, amivel jobban törődne, mint a személyes biztonságával, az egy nyomorult lény, akinek esélye sincs arra, hogy szabad legyen, hacsak nem kiváló emberek erőfeszítései teszik azzá és tartják meg szabadságát. Mindaddig, amíg az igazságnak és az igazságtalanságnak az emberiség fölötti befolyásáért folyó, állandóan megújuló harca véget nem ér, az embereknek szükség esetén készen kell állniuk háborút vívni az egyikért a másik ellen. John Stuart Mill