A hála mindig lefelé, a következő generáció felé áramlik: egy szülő úgy hálás a saját szüleinek, hogy a saját gyerekét felneveli.

Kapcsolódó idézetek

1. A szeretetnek és az áldozatkészségnek megvannak a természetes határai. A gyerekek hálásak szüleiknek, de saját körülményeiktől függően nem mindig és nem korlátlanul. Jared Diamond
2. Végül minden jóra fordul. Amíg gyerek vagy, ezzel biztatnak a felnőttek, de később magad is tapasztalod. Agatha Christie
3. Némelyek előremennek, és várják azokat, akiknek dolguk van még a földön. Néha a gyermek megy előre, néha a szülő. De a Teremtő úgy osztotta be, hogy aki csillagok fölé kerül, legyen, aki várja őt ottan. Gárdonyi Géza
4. Amíg az ember gyerek, addig köszönettel elfogadja, amit kap, és igyekszik érte hálás lenni (...). Aki gyerek, az hallgasson a szüleire, engedelmeskedjen nekik, mert nyilván nem fejlődött még ki az ítélőképessége, és nem tudja egyedül eldönteni, mi jó neki, és mi nem. Szabó Magda
5. A szülő minden rossz munkát elvégez, nem számít, hogy mennyire megalázó, és mégsem kap érte soha egy köszönömöt sem. De a szíve mélyén érzi, hogy a gyerekei hálásak érte, még ha a gondolat fel sem merül bennük.
6. A szülők azért szeretik gyermekeiket, mert mintegy önmagukat látják bennük: a tőlük származó gyermekek olyanok, mintha második énjük volnának. Euripidész
7. Minden gyermek a szülei gyerekkorának áldozata, minden felnőtt meg akarja adni a gyerekének, amije megvolt, vagy amit hiányolt. Fredrik Backman
8. Az ember feláldozza magát a gyermekeiért, akik, ha majd felnőnek, szintén feláldozzák magukat a gyermekeikért. És így tovább. Következésképpen mindenki feláldozza magát. És ennek az esztelenségnek soha nincs vége.
9. Szülő és gyerek viszonylatában mindig a szülő felelős azért, ami történik, még akkor is, ha maga a szülő nem nőtt fel igazán, és akarva-akaratlanul felnőtt szerepbe kényszeríti a gyerekét.
10. A hála olyan, mint a mágnes; minél hálásabb vagy, annál több dolog érkezik hozzád, amiért hálás lehetsz.