A halál teleírja az ember vonásait, ellopja a régen volt szépséget, és a helyébe jéghideg, csendes kétségbeesést fest.

Kapcsolódó idézetek

1. Az évek múlnak, ráncokra cserélik a szépséget, löttyedtségre az erőt, a belső csend ordítóvá mélyül. A Halál egyfolytában az ajtófélfát támasztja már, és ha kedve szottyan, elkapja az embert. Vavyan Fable
2. A halál egy tolvaj. Elveszi és megtartja mindazt, ami az ember... ami volt.
3. A halál az, ami a pillanatnak szépséget és rettenetet kölcsönöz. Az idő csak a halál által lesz eleven idő.
4. A halálban minden haszontalan: szárny, szépség, erő, emlékek, kegyetlenség, bátorság - minden. És ezért a halál a legrosszabb, mindent elpusztít. Jón Kalman Stefánsson
5. A múlt a halál része, és a halál féltékenyen őrzi javait.
6. A szépség megszégyeníti a csúfságot. Az erő megszégyeníti a gyengét. A halál az élőt - az eszményi pedig mindannyiunkat megszégyenít. Ezért félünk tőle, megvetjük - sőt, gyûlöljük. Jordan B. Peterson
7. A halál a Hideg Asszony. (...) Jön, amikor kedve tartja, viszi, ami kell neki. Arca nincs és hangja sincs. Csak jön és visz és megy a Hideg Asszony. Ez minden. Mentében kap el és visz el, aztán bedug valami lyukba. És az utolsó égboltszeletben, amit látsz, mielőtt végleg elföldelnek, még egyszer megjelenik, és rád lehel. És minden, ami eztán marad neked, a sötétség. Meg a hideg. Robert Seethaler
8. A múlt kísért, a jelen összezavar, a jövő halálra rémít.
9. Nem az évek, nem a körülmények változtatják meg az embert, hanem ő maga változik meg. A szív, mely egykor boldogság után vágyott, szerelemmel volt eltelve, kihûl, lecsendesül, felejt, megadja magát. És ez ránézve a halál! Már nem tenné boldoggá az, ami után egykor sóvárgott. Beniczkyné Bajza Lenke
10. Az idő mindent elsodor, akár tetszik nekünk, akár nem. Az idő mindent maga alá gyûr, és végül nem marad más, mint a sötétség. Néha rátalálunk valakire ebben a sötétségben, aztán újra elveszítjük őket, visszahullanak oda, ahonnan érkeztek. Stephen King