A hálátlanság valóban furcsa vétek, s ámbár igen elterjedt, az nem teszi kevésbé ocsmánnyá, ellenkezőleg: úgy elcsúfítja a lelket, mint a pestises fekély akár a legszebb testet is.

Kapcsolódó idézetek

1. A hálátlanság a kevélység leánya, s az egyik legnagyobb vétek; ha valaki háládatos jótevőinek, hálás lesz Istennek is, mert Istentől annyi jóban részesült és részesül a jövendőben is. Miguel de Cervantes
2. Butaság, kapzsiság, tévelygés, ferde vétek oltja testünkbe és lelkünkbe mérgeit; s mint koldús éteti öntestén férgeit, mi éppen úgy vagyunk sok drága búnknak étek. Charles Baudelaire
3. A kérkedés meg a büszkeség nemes lélekhez méltatlan vétek. Anton Pavlovics Csehov
4. A féltékenység elmeháborító, és gonosz tettekre késztet. A féltékenység pusztításra éhes, mint a telhetetlen fenevad, csillapíthatatlan, mint dagályban a tenger, sötétben tartja a kedélyt, félelembe taszítja a lelket, gyilkos gondolatokat szül, igazságtalanná és gyanakvóvá, hitetlenné és alantassá teszi az embert.
5. Teher a hála, de a hálátlanságnak fájóbb a súlya.
6. A hálátlanság olyan, mint a baj: egyik vonzza a másikat. Honoré de Balzac
7. Megvetem a hálátlanságot, ez az emberi szív legrútabb bûne. Bonaparte Napoleon
8. Ne hidd, hogy csúnya a világ, s az emberek rosszak. Az emberek jók. A rosszaság nem egyéb, mint valami furcsa betegség, mely ragályos és időnként visszatér. Akár a pestis vagy a nátha. S olyankor elcsúfítja a világot maga körül. Wass Albert
9. A nappali alvás olyan, mint a paráznaság vétke: minél kiadósabb, annál több kéne belőle, s az ember mégis boldogtalan, egyszerre jóllakott is meg éhes is. Umberto Eco
10. Ha valaki különbözik a többitől, megbocsáthatatlan vétek. Aki kirí a többi közül, azt kiátkozzák. Margaret Mitchell