A hatalom akarása váltotta fel az igazságosság akarását; kezdetben úgy tett, mintha egy volna vele, majd számûzte, jó messzire, a történelem végére, amikor a Földön már nem lesz semmi, amin uralkodni lehetne.

Kapcsolódó idézetek

1. Valamikor volt a tett, abból lett a gyûlölet, ebből pedig szeretet s a világnak vége lett. József Attila
2. A világ a feje tetejére állt. A hazugságok igazsággá változtak, az igazságból hazugság lett; a lehetetlen lehetségessé vált, az ártatlanból bûnös lett. Dean Ray Koontz
3. Előbb-utóbb eltörik az emberben valami, s attól fogva nincs benne többé erő és akarat. Umberto Eco
4. Az ártatlanok elpusztulnak, a gonoszok pedig virulnak. Az igazság ravasz, körömfont kiforgatásával nemesnek állítják be magukat, az emberek meg elveszítve a józan ítélőképességüket földig hajolnak előttük, és a rabszolgaság minden formáját hajlandóak elviselni. Dean Ray Koontz
5. A világ már csak olyan, amilyen, pedig nem erre vágyunk; igazságos világot szeretnénk, ahol a jó emberekkel jó dolgok történnek. Guillaume Musso
6. A hatalom mulandó. Hamar véget ér. Libba Bray
7. Egy ideig elegendő magyarázat az embernek Isten akarata, de amikor ő maga is észrevesz valami más összefüggést, egyből elfelejti a földöntúli erőket okolni, és szívesebben haragszik földi hatalmakra.
8. A világ folyása óta a hatalom, a végtelen hatalom utáni vágy miatt válik gonosszá a legtöbb lény.
9. Mivel nem tudták elérni, hogy ami igazságos, az egyúttal erős is legyen, úgy intézték az emberek, hogy az legyen igazságos, ami erős. Össze kell tehát kapcsolni az igazságot az erővel, ezért vagy az igazságot kell erőssé, vagy az erőset igazságossá tenni. Blaise Pascal
10. Azt hiszem, minden baj akkor kezdődött, amikor az ősember elkerített magának egy apró földdarabot és kijelentette: ez mostantól az enyém. Innentől kezdve birtoklásra vágytunk és azt akartuk, hogy uralkodhassunk valami fölött. Ezek az apró földterületek lassan-lassan hatalmas országokká nőttek, a hatalmas országok egyre több és több embert fogadtak magukba, de az az egy ember, aki az elején kijelentette, hogy ez márpedig az enyém és senki másé, mindig megmaradt olyannak, amilyen egykor volt, annyi különbséggel, hogy társakat gyûjtött maga köré, hogy mindenkit szemmel tarthasson. Hatalmat akart, uralni a földdarabját, majd mások földjét, végül az egész világot. Ma már nem az a fontos számára, hogy le tudja győzni az ellenfelét vagy térdre tudja kényszeríteni a bolygót, hanem az, hogy akár tizenhárom vagy tizennégyszer is el tudja pusztítani a Földet, ha épp úgy akarja. Tihanyi Márk