Ugrás a tartalomra
A helytelennek tûnő viselkedés mögött valójában többnyire csak felfedezés, kísérletezés rejlik. A gyerekek ugyanis a természetüknél fogva kíváncsiak, és az a dolguk, hogy rájöjjenek, hogyan mûködik a világ, és hogyan szerezzék meg mindazt, amire vágynak vagy amire szükségük van. A tudósokhoz hasonlóan tehát "kísérleteznek".
Kapcsolódó idézetek
-
A gyerekek (...) nem csak kis lények, akiket kézen fogva kell vezetni. Sokszor kérdezik, miért olyan körülöttünk a világ, amilyen, miért történik az, ami történik. És gyakran sokkal jobban és türelmesebben teszik fel kérdéseiket, mint a felnőttek.
-
A gyerekek kíváncsinak születnek. Ahogy felnövekszünk, minden egyre ismerősebb lesz. Gyakran azonban adottnak vesszük a látszatot, s nem veszünk tudomást a mögöttes tartalmakról.
-
A gyermekek csodája abban rejlik, hogy azt gondolják, az életben mindenre kell legyen válasz. Azt gondolják, hogy az életet meg lehet érteni. Tele vannak kérdésekkel és nem gondolják, hogy az életet nem fogják megérteni. Azt gondolják, hogy okosabbak lesznek, és olyan életük lesz, ami örömökben gazdag. A gyermekekben nagyon erős hit él azt illetően, hogy meg lehet szerezni azt a tudást, amivel boldogulni fognak az életben.
-
A gyerekek természettől fogva hiszékenyek. Miért is ne lennének azok? Úgy érkeznek erre a világra, hogy nem tudnak semmit, és felnőttek veszik körül őket, akik hozzájuk képest mindent tudnak.
Richard Dawkins
-
A csecsemők csecsemők. Az, hogy fiúk vagy lányok-e, számukra egyre megy, és nekünk sem kell, hogy ez problémát jelentsen. A csecsemők szeretik, ha dajkálják őket, ha játszanak velük, ha csiklandozzák őket, és szeretnek gügyögni is; fel akarják fedezni a világot, és azt akarják, hogy dobálják őket.
Steve Biddulph
-
Noha minden gyerekben ott rejlik egy kis kutató, kísérletező és feltaláló, a tudományos gondolkodásmód és a tudomány módszereinek elsajátítása nem olyasmi, amely egy felnőtt számára természetesen adódna, vagy legalábbis nem olyan könnyen, mint a mûvészi kreativitás. Újból és újból kénytelen vagyok rádöbbenni, milyen nehéz elmagyarázni e-maileket küldözgető, kétségkívül értelmes embereknek, mit jelent mondjuk az elmélet és mit a bebizonyítás, és miért van az, hogy a jónak és helyesnek tûnő gondolat valószínûleg se nem jó, se nem helyes.
Esko Valtaoja
-
Meglepődnél (...), ha tudnád, hogy mennyire logikusan tudnak a gyerekek gondolkozni, és hogy milyen tökéletesen felépített világ van a fejükben, amit mindig újabb információval töltenek meg. Nem mondom azt, hogy tudatosan hoznak meglepően logikus döntéseket, de a bennük zajló események örök rejtélyt képeznek. És hihetetlenül bátrak, mert nem ismerik az igazi veszélyt, nem tudják felfogni a következményeket, és ez a bátorság viszi őket előrébb és teszi őket képessé, hogy felmásszanak akár egy olyan fára is, amire egy felnőtt nem lenne képes. Bízik a saját erejében és a fa jóindulatában. Hidd el (...), fogalmunk sincs, mi zajlik le ezekben az apró kisemberekben.
John Cure
-
Azt hiszem, a legtöbb gyerek kíváncsian kutakodó fejjel jön világra. Talán azért lettem tudós, mert valamilyen értelemben gyermek tudtam maradni.
Szilárd Leó
-
Mintha volna valami véletlen a gyermekek világában! Mintha nem vezetné minden, látszólag értelmetlen tettüket is valami furcsa, felnőtt ésszel néha nem is követhető megfontolás!
Szabó Magda
-
Hagyjuk, hogy kérdezzenek a gyerekek! A kérdezés a kíváncsiság jele, ami a tudásszomjból fakad. A gyerekek kérdéseiből jobban kiderül, mit tudnak, mint ha csak arra válaszolnak, amit mi kérdezünk. Ha mindig addig megyünk előre, amíg a gyerek kérdez, biztos, hogy a megfelelő szinten tanítunk.
Gyarmathy Éva