Ugrás a tartalomra
A javak egyenlő elosztásának gondolata egy elméleten alapszik, nevezetesen azon, hogy a világban adva van a javak összes mennyisége, és amennyi nekünk van, azt mind a szegényebb országoktól vettük el valaha, tehát most vissza kellene adnunk nekik. Ám ez az elmélet nem veszi számításba a nemzetek közötti különbségek valódi okát - nevezetesen hogy egyes országokban mindig újabb és újabb eljárásokat és gépeket fejlesztenek ki az élelmiszerek és egyéb javak termeléséhez, valamint nem veszi számításba azt a tényt sem, hogy ehhez a fejlesztéshez tőke felhalmozására van szükség. Nem maguk a javak számítanak, hanem a pénz és a hatalom, ami a javak megtermeléséhez szükséges!
Kapcsolódó idézetek
-
- Az emberiség egy hatalmas, kreatív termelőrendszer, elég rosszul megszervezve, de mûködik, ontja a javakat. A politikai lopás csupán jól mûködő mechanizmus arra, hogy a javak a fogyasztókhoz kerüljenek. Mégsem lehet mindent kidobni.
- Most gúnyolódsz velem? Néhánynak minden, soknak semmi?
- Ez se igaz, az a néhány csak a hatalomból kap mindent, a javakat visszaosztják, senki sem tud tízszer annyit enni vagy ötven jachtot úsztatni, ezért alkalmazottaik vannak, szolgáltatásokat vesznek igénybe, és így szétosztják a tulajdont, amit a politikában szereztek. Különös mechanizmus, de az emberiség ekkora tömegben így mûködik.
Csányi Vilmos
-
Ha a világ elérhető erőforrásait elosztanánk a nyolcmilliárd ember között, akkor mindenki megélne. Ki lennének elégítve az alapvető igények, és a természettudományos bizonyítékok erősen amellett szólnak, hogy ha az embereknek ki vannak elégítve az alapvető igényeik, és biztosak lehetnek abban, hogy ez így is marad (ami lényeges feltétel), akkor egészségesebbek és így boldogabbak is lesznek, mint a gazdag emberek. Vagyis a javak egyenlő felosztása mindenkinek jobb lenne.
Kim Stanley Robinson
-
A gazdagok jogtalanul birtokolják javaikat, mivel nem azért gazdagok, mert sokat dolgoztak, hanem mert mások dolgoztak értük. A szegények viszont joggal vennék el azt, ami a gazdagoké, hisz nem azért szegények, mert keveset fáradtak, hanem azért, mert másokért robotoltak.
-
El kell fogadnunk, hogy a pénzt azért kapjuk, mert okosan gondolkodunk, és keményen dolgozunk. Minél okosabban és keményebben, annál több pénzt fogunk keresni. A pénzt nem egy bizottság osztja, amely megvizsgálja, vajon érdemesek vagyunk-e rá, vagy sem, illetve elég jók voltunk-e, vagy sem. A pénz egyenes következmény.
-
A nemzetállamok természetüknél fogva versengenek: hatalomért, érdekekért, javakért és erőforrásokért. Amennyiben nincsenek egyértelmû nemzetközi szabályok vagy méltányos hatalommegosztás, amelyek korlátoznák a rivalizálást, elkerülhetetlenül több konfliktusra számíthatunk.
Alexander Stubb
-
Az emberek nagysága nem a gazdagságban vagy a hatalomban rejlik, hanem a jellemben és a jóságban. Minden ember ugyanúgy ember, mint a többi, minden embernek vannak hibái és hiányosságai, de születésétől fogva mindenkiben rengeteg jóság is van. S ha az ember arra törekedne, hogy inkább felszínre hozza a jóságot, mint elfojtsa magában, s a szegény embereknek megadná azt az érzést, hogy ők is emberek, ehhez nem csak pénzre vagy vagyonra van szükség, mert ebből nincs mindenkinek elajándékozni valója.
Anne Frank
-
Nehezen elviselhető abban a tudatban élni, hogy a világ alapvetően nincs rendben, ezért az emberek hajlamosak arra, hogy mindazt, amit tapasztalnak, valamilyen módon igazságosnak tekintsék. (...) Az emberek a lottónyertesről azt tartják, hogy azért nyert, mert keményebben dolgozott a szelvényén, mint mások, akik nem nyertek! Ennek a logikának szomorú következménye, hogy a balszerencse, sőt a bûncselekmények áldozatairól viszont azt képzelik, hogy rászolgáltak sorsukra. Az igazságos világra vonatkozó elképzelés szerint az emberek azt kapják, amit megérdemelnek. A büntetés segít helyreállítani a világ rendjét, a megsértett rend helyreállítása lehetővé teszi a világ igazságosságára vonatkozó feltevés továbbmûködtetését az állandósult igazságtalanság közepette.
-
Míg ma a pénz azt az elvet testesíti meg, hogy "ha nekem több jut, akkor neked kevesebb", egy ajándékgazdaságban, ha neked több van, nekem is több van, mert akinek van valamije, annak adnia kell annak, aki nélkülözik.
Charles Eisenstein
-
A világ, amelyben élünk, nem a logikán, az igazságon és az egyenlőségen alapul. Ezek csak olyan ideálok, amelyeket mi, emberek, kergetünk évszázadok óta. Az igyekezet, a tudás és a szorgalom mellett a siker az érzelmeken, a szerencsén és az emberi viszonyokon is múlik. Talán ez az oka, hogy nem feltétlenül a legokosabb, legjobb, legtehetségesebb emberek aratják le a babérokat.
-
Társadalmunk nem túl sikeres a fontossági sorrendek meghatározásában. Úgy vélem, az emberek nem kapnak meg egy bizonyosfajta általános tudást. Mindenkinek széles körû technikai és tudományos háttérrel kellene rendelkeznie. Meg némi vezetői ismerettel és egy kis vállalati gazdaságtannal. Tanulnunk kellene arról, hogyan is lehet mûködtetni egy szervezetet, megszervezni valamit, és pénzt gyûjteni egy projektre. Szerintem a legtöbben nem részesülnek ilyen oktatásban, és ez nagy probléma. A mérnököket általában csak egy nagyon szûk területre képezik ki. Ha valaki képes átlátni ezeket a tudományokat, másképpen kezd gondolkodni, és sokkal képtelenebb dolgokról álmodozhat, illetve azt is elképzelheti, hogyan lehetne mûködőképessé tenni azokat. Szerintem mindez tényleg nagyon fontos lenne az egész világ szempontjából. Így lehet előrejutni.
Larry Page