A jelek és az ómenek csupán azért léteznek, mert mi tudatosan észrevesszük ezeket, így nem szabad ezekre alapozni döntéseinket. Ha mégis így teszünk, el kell ismernünk, hogy nem a jel hozza meg a döntést, hanem egyszerûen arról van szó, hogy mi úgy értelmezünk egy adott jelet, hogy egy bizonyos döntés felé irányítson minket.

Kapcsolódó idézetek

1. Érzékleteink, ami minőségüket illeti, pusztán jelek, amelyek sajátos jellege pusztán saját magunk felépítésétől függ. Nem szabad azonban puszta látszatként elvetnünk őket, mivel éppen valaminek a jelei. Hermann von Helmholtz
2. A jelek - néha észrevétlenül, néha egészen jól láthatóan - körülöttünk vannak. Körültekintő értelmezést kívánnak azonban, ha irányadó térképpé akarjuk alakítani őket. Paulo Coelho
3. Inkább alapozzuk arra a tetteinket, amit legbelül érzünk, amit a szívünk diktál, és ne arra, amit jelnek tekintünk. És az sem árt, ha a fejünkkel is átgondoljuk azt, amit a szívünkben érzünk.
4. Az érzelmek beletartoznak életünk egyenletébe, de nem jelentik az egész életet. Csak mert valamit jónak érzünk, ez még nem jelenti azt, hogy valóban jó is. Csak mert valamit rossznak érzünk, ez még nem jelenti azt, hogy valóban rossz is. Az érzelmek pusztán jelzőtáblák, neurobiológiánk javaslatai, nem parancsok. Tehát nem kell feltétlenül bízni bennük, sőt, hitem szerint inkább hozzá kellene szoktatni magunkat, hogy megkérdőjelezzük őket. Mark Manson
5. A jelek a javunkra adatnak nekünk, nem az ártalmunkra. De amikor az ember fél, akkor rosszul olvassa őket, és azokat is rossznak tartja, amelyek jót akarnak jelenteni. Paul Bowles
6. Tévedés azt hinni, hogy "az életben a körülmények határoznak". Ellenkezőleg: a körülmények a mindig új feladat, mely előtt döntenünk kell, hogy mit határozzunk. És ami határoz, az a jellemünk. José Ortega y Gasset
7. Megpróbálhatunk előírásokat követni, uralkodni az érzéseinken, megpróbálhatjuk előre eltervezni a cselekedeteinket - de ostobák vagyunk, ha így cselekszünk. Úgyis a szív dönt, és csakis az ő döntése számít. Paulo Coelho
8. Érzelmi lények vagyunk. Mire a külvilág jelei elérik a tudatos agykérgünket, már színezve vannak érzelmeink által. Érdemes és lehetséges megpróbálkozni ezektől a hatásoktól elvonatkoztatni, de tudnunk kell, hogy ez egy folyamatos küzdelem. És biológiánk ebben a tekintetben éppenséggel nem a partnerünk. Hraskó Gábor
9. Érzelmeink természetes módon a tapasztalatainkra reagálnak. Ha pedig a reakcióinkat az határozza meg, ahogyan érzünk, akkor a viselkedésmódunk is a következetesség hiányát mutatja majd. Amit helyesnek ismerünk el - és minden jó szándékunk, amellyel igyekszünk az egyenes és keskeny ösvényen járni -, a pillanatnyi indulatok kényén-kedvén múlik.
10. Emberként automatikusan értékelünk és ítéleteket alkotunk: tetszik vagy nem tetszik, jó vagy rossz, pozitív vagy negatív. Ez természetünkből fakad. Gyors eszköz az agyunknak ahhoz, hogy felmérjen egy-egy helyzetet vagy tapasztalatot. Egyfajta mentális rövidítés. (...) Ha megállunk, és ítélkezés nélkül megengedjük, hogy minden úgy legyen, ahogy van, akkor rá tudunk nézni az adott tapasztalatra, elgondolkodhatunk rajta, és bölcsen választhatunk a lehetőségek közül, már ha egyáltalán úgy érezzük, szükségünk van valamire. Így eltávolodunk az automatikus reakcióinktól, amelyek nem mindig segítenek.