Érzelmeink természetes módon a tapasztalatainkra reagálnak. Ha pedig a reakcióinkat az határozza meg, ahogyan érzünk, akkor a viselkedésmódunk is a következetesség hiányát mutatja majd. Amit helyesnek ismerünk el - és minden jó szándékunk, amellyel igyekszünk az egyenes és keskeny ösvényen járni -, a pillanatnyi indulatok kényén-kedvén múlik.

Kapcsolódó idézetek

1. Míg mindenféle érzelmet átélni normális dolog, a hozzájuk társult viselkedési formák nem minden esetben megfelelőek. Az érzelmeinket nem feltétlenül mi választjuk, azt viszont igen, hogy hogyan fejezzük ki őket. Eline Snel
2. Indulatból hozott döntéseinkkel általában jól járunk. Érzelmeink többnyire csak azt a lépést teszik meg, amelyet értelmünk már rég elhatározott, de nem mert végrehajtani. Moldova György
3. Ha nem teszünk semmit, amíg az érzelem ural minket, akkor sem rövid, sem hosszú távon nem ér bennünket kár. Ha azonban az érzelemre döntéshozással reagálunk, nem csak hogy megbánhatjuk az azonnali következményeket, hanem a döntések hosszú távon ható mintázatát is létrehozhatjuk, ami még sokáig félrevezethet bennünket. Dan Ariely
4. Ahová mentünk, ott vagyunk most. Szándékaink, gondolataink, érzéseink konklúziójaként hajtjuk végre a tetteinket, amelyeket szintén tudatosan végzünk. Ami ezekből következményként kialakul, az épp a mostani pillanat. Akkor viszont a következő pillanat még szabad! Ha mást gondolok, mást érzek és mást akarok, akkor a tetteim is mások lesznek, ahogy ezeknek a következményei is. Maga az élet változik meg a világomban. Laár András
5. Emberként automatikusan értékelünk és ítéleteket alkotunk: tetszik vagy nem tetszik, jó vagy rossz, pozitív vagy negatív. Ez természetünkből fakad. Gyors eszköz az agyunknak ahhoz, hogy felmérjen egy-egy helyzetet vagy tapasztalatot. Egyfajta mentális rövidítés. (...) Ha megállunk, és ítélkezés nélkül megengedjük, hogy minden úgy legyen, ahogy van, akkor rá tudunk nézni az adott tapasztalatra, elgondolkodhatunk rajta, és bölcsen választhatunk a lehetőségek közül, már ha egyáltalán úgy érezzük, szükségünk van valamire. Így eltávolodunk az automatikus reakcióinktól, amelyek nem mindig segítenek.
6. Igaz, hogy az érzelmeink a bensőnkben zajlanak, de kívülről is látszanak. Akárhogyan próbáljuk is palástolni, előbb-utóbb felszínre bukkannak - és ez befolyásolja, hogy mások hogyan reagálnak szavainkra és tetteinkre. Daniel H. Pink
7. Tudatosan vagy öntudatlanul mindig mi felelünk a tapasztalatainkért. Nekünk kell felelnünk értük. Ha úgy döntünk, hogy tudatosan tartózkodunk életünk eseményeinek értelmezésétől, az is egy értelmezés. Ha úgy döntünk, hogy tudatosan nem reagálunk életünk eseményeire, az is egy reagálás. Mark Manson
8. Nem maguk az események szabják meg a reagálásunkat, hanem az, hogy miként gondolunk rájuk. Az eseményeknek önmagukban nem áll hatalmukban ilyen vagy olyan irányba befolyásolni az érzelmeinket. Ami valójában befolyásol, az a velük kapcsolatos állásfoglalásunk, hogy miként ítéljük meg az eseményeket, és hogy milyen viszonyulás mellett döntünk. A hozzáállásunk, a szemszögünk, a körülmények, az egésznek az átfogó értelme adja meg az esemény érzelmi töltetét, és ez az, ami befolyásol.
9. Köznapi magatartásunkat vágyaink szi­matja irányítja, jobbra, balra, föl, alá, asze­rint, hogy az alkalom szele honnan fú; csak a megkívánás pillanatában tudjuk, hogy mit akarunk, s oly változékonyak vagyunk, mint az a bizonyos állat, amely környezetének színéhez alkalmazkodik. Hol elhatározunk valamit, hol elejtjük; máskor meg vissza­pártolunk hozzá: csupa ingadozás, követke­zetlenség. Nem megyünk, hanem sodródunk, mint amit visz a víz: olykor szelíden, olykor vadul, aszerint, hogy az ár haragos-e vagy csöndes. Michel de Montaigne
10. A gondolatok biológiai reakciót váltanak ki, amelyet érzelmi reakció követ. Ez az érzelem lehet öröm, vagy túl sok stressz esetén düh. A gondolatainkból viselkedés lesz, majd az érzelmeink is viselkedéssé válnak. Servaas Bingé