Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A jelen az egyetlen lehetőség, amikor választhatunk szeretet és félelem között. Ha amiatt aggódunk, vajon mit tegyünk a jövőben, azzal semmit sem érünk el. Mégis annak a szokásnak hódolunk, hogy újraírjuk a múltat és próbálgatjuk a jövőt, amivel persze semmit sem érünk el. Ha átállítjuk tudatunkat a jelenre, azzal eltávolítjuk a szenvedés forrását.

⚽ Sport 🚴 Kerékpározás
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Meg kell tanulnunk, hogy a jelenben éljünk. Ha túl sokszor tekintünk a múltba, újra meg újra szembesülünk a lelkiismeret-furdalásainkkal és a fájdalmainkkal. És ha túl sokat remélünk a jövőtől, illúziókba ringatjuk magunkat. Az egyetlen élet, amely igazán megérdemli, hogy megéljük, a jelen pillanat. Guillaume Musso
  2. Amikor a legrosszabb félelmeink beteljesülnek, amikor minden, amire számítottál, eltûnik, valami még mindig hajt, hogy helyrehozzuk a múltat, vagy hogy ráérjünk a jövőre. Amikor az egyetlen dolog, amire figyelnünk kellene, az a jelen. És a jelen számtalan lehetőségeire.
  3. Miért nem szabadítod meg képzeletedet a múlt és jövő terheitől, mikor egyik fölött sincs már, vagy még hatalmad? Csak a jelen a tiéd. A jelen léted egyetlen realitása, amelyet formálni tudsz. Szepes Mária
  4. A jelenben tanulhatok a múltból, és megteremthetem a jövőmet. A múltat már nem lehet megváltoztatni, de megváltoztathatom a történtekhez való hozzáállásomat. Tehát nem megbánás vagy keserûség van bennem, hanem megértem az élet leckéjét, és továbblépek.
  5. A szeretet lényege, hogy fogjuk a másik kezét, akivel törődünk, és a jelenben élünk. A múlt és a jövő csak mítosz. Nem valóság. A múlt nem más, mint a már elhalt jelen, a jövő pedig soha nem is létezett, ugyanis mire odaértünk hozzá, jelen lett belőle. Csak a jelen számít, az örökké változó, nyughatatlan jelen, amely oly könnyen elillan. Matt Haig
  6. A múlt befejeződött. Tanuljunk belőle, és engedjük el. A jövő még nem érkezett el. Készítsünk terveket, de ne fecséreljük az időt azzal, hogy aggodalmaskodunk a jövő miatt. Az aggodalom nem jár haszonnal. Ha az ember egyszer abbahagyja a búslakodást amiatt, ami már megtörtént, és nem szorong többé amiatt, ami talán sohasem történik meg, akkor képes tökéletesen belehelyezkedni a jelen pillanatba. Akkor kezdi el élvezni az élet örömét. Brian Weiss
  7. A legtöbb félelmünk a jövőhöz kötődik, vagyis nem kapcsolódik a jelen realitásához. Ilyenkor mindig megkérdezem: miért pazarolunk értékes perceket a jelenből valamire, ami nem is biztos, hogy bekövetkezik? Miért kötünk ehhez a fikcióhoz érzéseket? Ez azért van, mert nem a jelenben élünk. Elfelejtettünk jelen lenni a saját életünkben. Vagy a múlton rágódunk, vagy a jövőtől szorongunk. A félelem kezelésének egyik legfontosabb kulcsa pedig az, hogy vissza tudjuk magunkat hozni a jelenbe. Al Ghaoui Hesna
  8. A jelen folytonosan múlttá válik, s mikorra magunkévá tesszük, már egy másik jelenben élünk és a jövő tervezésével vagyunk elfoglalva, amit a múlt rajtköveiről indulva végzünk. A jelen sosincs itt. Mindig lekéssük a tudatosságot. Antonio Damasio
  9. Nem változtathatjuk meg a múltat, és nem írhatjuk elő, mi történjék a jövőben; az egyetlen, amire hatással lehetünk, az a jelen; ezért is fontos, hogy erre figyeljünk.
  10. A jövő miatt aggódunk, és a múltban élünk. És olyan gyakran kihagyjuk azt, ami előttünk van. Az egyszerût, és a jót alapnak vesszük, amíg az egyszerû és a jó nem mûködik tovább.
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat