A jelenünk mindig nehéz és gondokkal terhes. Aztán, ahogy öregszünk, mégis rá kell jönnünk, hogy egyetlen kárpótlás a jövőnkért a múltunk.

Kapcsolódó idézetek

1. Felnőtt emberként állandóan magunk mögé, a múltba nézünk, vagy a jövőért aggódunk. Egyetlen pillanatot nem élünk meg, ez a jelen. Pedig ez volna maga az élet.
2. A múlt pusztán hatalmas súly, ami hátráltat. Ormótlan sziklaként épül be a belső világunkba. Lauren Oliver
3. A múltunk mindig velünk marad, és csak arra vár, hogy megkavarja a jelenünket.
4. A múlttal nincs mit tenni, cipelnünk kell egyre növekvő súlyát, reménykedve, hogy nem roskadunk össze alatta. Matt Haig
5. Olykor a jelen boldogsága is fájdalmas, mert megmutatja a múltunk gyötrelmét. Borsa Brown
6. A múlt kőbe vésett. A jelen megbánást és gyászt tartogat. Csak az eljövendő napok ígéretében találhatunk vigaszt.
7. Egyetlen dolog biztos, a jelen. A múltat folyton átértékeljük, megtöltjük nosztalgiával, a jövő csak fátyolhalmaz, szüntelen fátyollebbenés, s minden fátyol mögött egy-egy halott illúzió..., de a jelent módunkban van enyhíteni. Jókai Anna
8. Az ember lassan megöregszik, A jövőnél már fontosabb a múlt. Nem jön felénk, ami előttünk fekszik, Csak könyörtelen elmarad az út.
9. Az életben a múltunk mindig utolér. És mindig fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy mit is akarunk igazán. Végül minden döntésnek meglesz a maga következménye és mindig eljön az elszámolás ideje.
10. Mindannyiunknak át kell lépnünk a múlton és tovább menni a jövőbe. És ha szerencsések vagyunk, lesz valaki, aki segít.